Tartalom Előző Következő

DR. GERGÁTZ ELEMÉR földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Pelcsinszki Boleszláv kollega úr interpellációjára a következő választ szeretném adni. Mint ön is tudja, évente országosan kb. 350 ezer tonna vegyes vágóhídi hulladék keletkezik, amelyből kb. 20a dögkutakban és hulladéktemetőkben kerül megsemmisítésre. Az állathullák évi összmennyisége százezer tonna, melyből 80 ezer tonna begyűjtésre, ártalmatlanításra és feldolgozásra kerül. Ebből 60 ezer tonnát az ATEV teljesít. Országosan 60-80 ezer tonna állati eredetű melléktermék mint fehérjeforrás- alapanyag, veszendőbe megy. Megjegyzem, hogy évente 600-800 ezer tonna szójaliszt, illetve állati fehérjeliszt kerül importálásra. Az ATEV mint állami felügyelet alatt álló vállalat, köz- és állategészségügyi, járványügyi és környezetvédelmi közszolgálati feladatok ellátására létesült +49-ben. A vállalat eredményorientált megítélése helytelen lenne. Eddigi működését állami szubvenciók segítették, melyek az 1991-es évben megszűntek. Az új vezérigazgató kinevezésével egyidejűleg a tárca egy válságmenedzselési tervet készített. Ennek keretében a vállalat saját hatáskörében ártalmatlanná tételi hozzájárulás címén a hús- és baromfiipari vállalatokkal, majd 1991 októberétől az önkormányzatokkal az állati tetemek begyűjtéséért költségtérítési díj címén kötött szerződést. Bevezették az övezethatárok szerinti szállítási költségtérítést, az átvett anyagok minőség szerinti átvételét. A nem hasznosítható gépi berendezéseket, járműveket értékesítették, felfüggesztették a beruházások folytatását, a megkezdett munkáknál csak az állagmegóvást biztosították. Az élő munkaerő racionális átszervezésével csökkentették a bérköltségeket. Ezek eredményjavító hatása azonban csak mérsékelte a vállalat elmúlt évi veszteségeit. Az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság intézkedésével 3000 tonna húsliszt-exporthoz sikerült többlettámogatást kapni, és az ún. importfehérje-lefölözés segítségével a vállalat felesleges készletei eltűntek. A befolyt összeg visszajuttatása javította a likviditást. Megkezdték az állami érdekek sérelme nélkül a privatizációt az alábbi területeken: szállítás, gépjárműpark-javítás, adatfeldolgozás, technológiai berendezések javítása. Egyes üzemekben hamarosan lehetővé válik, hogy új profillal bővítsék tevékenységüket, ha a működési területükön begyűjtendő hulladék nem ad az üzemnek teljes körű foglalkoztatást. A kialakult helyzetre való tekintettel a tárca kormány-előterjesztést készít elő. Ez a munka folyamatban van, jelenleg tárcaátdolgozás alatt. Az előterjesztés mindhárom alternatívája végső sorban költségvetési támogatás melletti ATEV-működtetésre tesz javaslatot, hiszen nyilvánvaló a vállalat szerepe és feladata a közegészségügyi, állategészségügyi, járványvédelmi és környezetvédelmi területeken. Amennyiben a Kormány elfogadja a tárca előterjesztését az ATEV válsághelyzetének megoldására, hosszú távon működési feltételeinek biztosítására, úgy a vállalat működőképessége fennmarad, a vállalat alaptevékenységét képes lesz ellátni. Meg kell jegyeznem, hogy ezt az előterjesztést sürgősséggel kell tárgyalni Házon belül, illetve a Kormánynak, mert a vállalat ellen a felszámolási eljárás megindult, sajnos. Egy hónap haladékot kapott, ami április huszonvalahányadikával lejár és a közműfizetési hátraléka miatt várható a további szolgáltatások beszüntetése is. A vállalat teljeskörű, illetve névleges privatizálásával kapcsolatos végleges koncepcióját a tárca csak a kormányelőterjesztés elfogadása után tudja kidolgozni. Az a tény, hogy a minisztérium a vállalatot a 100ban privatizálható körbe sorolta, önmagában nem jelent ellentmondást a tekintetben, hogy az ATEV feladatkörének működtetésére megfelelő állami garanciák álljanak rendelkezésre. Ezek: megfelelő jogszabályi háttér megteremtése, pénzügyi beavatkozás lehetőségének megteremtése. Az ATEV - jelen állapotában, feltételrendszerével - reálisan nem vonzó a befektetők számára, elvileg van csak lehetőség annak privatizációjára. Ugyanakkor az ATEV részleges privatizációjára irányuló - korábbi interpelláció alkalmával sürgető - intézkedést vártak országgyűlési képviselőiktől, például a szikszói üzem önállósodása tekintetében. Végső soron a teljes ATEV vállalat privatizálásának mértékét az állami feladatok súlyának, a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek elemzésével felül kell vizsgálni, és e tekintetben a tárca megteszi a további intézkedéseket. Kérem képviselő urat és az Országgyűlést, hogy az interpellációra adott válaszomat elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen.