DR. UGRIN EMESE (FKgP): Tisztelt Miniszter Úr! Egy olyan ügyben interpellálok, amely gyakorlatilag már "eső után köpönyeg", hiszen az Egri Malomipari Vállalat privatizációjának határideje a mai és a holnapi nap folyamán végül is lejár. Úgy gondolom azonban, hogy az a történet, amelyről beszélnem kell, nem minden tanulság nélkül való, hiszen nem egyedi esetről van szó az országban. Szeretnék néhány olyan kérdést intézni a miniszter úrhoz, amely, úgy tűnik, törvénysértő módon történt az Egri Malomipari Vállalat önállósulásának ügyében. A vállalati törvény lehetővé teszi, hogy az alapító döntsön valamely általa létrehozandó szervezetről. A vállalati törvény 10/A §-a lehetővé teszi, hogy a vállalat dolgozói kezdeményezzék a kiválást, önálló állami vállalattá való szerveződést. Ez a lehetőség, úgy vélem, csakis a jog rendeltetésszerű gyakorlásának keretei között történhet meg. A Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat esetében 1991. december 29-én a miniszter úr kiállította a vállalattól különváló Egri Malomipari Vállalatra vonatkozó okmányt. Ez a vállalat 15 millió forintos alaptőkével az 52-612/1991. számú létesítő határozatban van megjelölve. A probléma az, hogy a vállalat létesítésével a minisztérium pirvatizációs főosztálya az 52-614/3/1991. szám alatti feljegyzésében - pontosabban amelyben a Pénzügyminisztérium döntésére, véleményezésére hivatkozott, és ezt a miniszter úr figyelmébe ajánlotta - nem értett egyet. Ez a feljegyzés 1991. december 30-án kelt. Kétségkívül későbbinek tűnik, mint az alapító határozaton szereplő - és furcsa módon kézzel írott - dátum, amely így már egy nappal előbbi. A vállalat alapítási szándékára válaszolva a pénzügyminiszter a 3079/1991. számú levelében jelezte, hogy a megalapítandó Egri Malomipari Vállalat létesítését nem látja megalapozottnak, mert nem tud eltekinteni az egész vállalatot terhelő 36 millió 848 ezer forint tartozás megosztásától, továbbá a kiválni akaró vállalat létesítményeire bejegyzett jelzálogtól, és azt működőtőkével nem tudja ellátni. E levél értelmében világos, hogy sem az eredeti vállalat, sem pedig az új vállalat kiválás esetén nem működőképes. A földművelésügyi miniszter úr döntésekor, úgy tűnik, mindezt nem vette figyelembe. Az Egri Malomipari Vállalat létrehozását ugyanis nem a miniszter úr kezdeményezte, hanem az előzmények 1991 nyarára nyúlnak vissza. Az egri részleg helyettes vezetője néhány nappal előbb+ - ez pontatlan, mert néhány nappal később szervezte meg a munkástanács helyi szervezetét. A dolgozók nevében előadta, hogy független működésre teljesen alkalmatlan nyolc kiskereskedelmi bolt, az egri malom és négy darab tehergépkocsi ki fognak válni - a pontosan meg nem határozott dolgozók nevében. A dolgozók kétharmadának hozzájárulása kellett volna erdetileg ehhez a döntéshez - ez a kétharmad a mai napig sincs meg, sőt, több dolgozó vissza is vonta a korábbi egyetértését. A javaslatot üzemgazdasági szempontból a vállalat vezetése értelmetlennek és kárt eredményező lépésnek értékelte, és levél formájában ki is fejtették ezen véleményüket Sárossy László államtitkár úrnak. Kérdésem a miniszter úrhoz - lerövidítve - a következő lenne: Vajon miért adta ki a miniszter úr a vállalat szétválasztását elfogadó határozatát, amely döntés a nagyfokú gondatlanság jegyeit mutatja? Erre kerestük mi a választ. A vállalati törvény értelmében a dolgozói kezdeményezés nem áll meg, mert a kétharmadot nem éri el a hozzájárulás. Feltételezzük, hogy a miniszter úr az alapító okirat tartalmi ismerete nélkül volt kénytelen aláírni, lehet, hogy a miniszter úr nem tud róla, de alakult az egri malom dolgozóiból egy kft. is, amelynek tagjai - közöttük van többek között egy képviselő is - bejelentették az akkor még ki nem vált egri malom megvételét. Az Egri Malomipari Vállalatot, melyet a miniszter úr 15 millióval alapított, és teljesen tisztázatlan a többi vagyon mértéke és nagysága, az új cég a valóságos értéknél kedvezőbbre megállapított vagyon mellett még további kedvezményekkel is ellátva próbálja privatizálni, ez feltehetőleg már folyik. Tulajdonképpen a kérdésünk a következő: mi okozza azt, hogy a Pénzügyminisztérium véleményezése ellenére s az összes gazdálkodó szervezet véleménye ellenére az alapító levél december 29-én tollal aláírva történt meg? A másik kérdésem pedig az, hogy milyen szerepe volt ebben a vállalati leválásban, majd pedig privatizációban a Szarvas-féle csoportnak? Köszönöm. (Taps.)