DR. GERGÁTZ ELEMÉR földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőnő! Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációban előadott tények azok vitathatatlanok, a képviselőnő tárgybeli ismeretei azonban nem teljeskörűek, feltételezései pedig nem eléggé megalapozottak. Mindezt a következő adatokkal illusztrálom. A Heves Megyei Gabonaforgalmi Vállalattal kapcsolatban már 1989 novemberében született egy átalakítási javaslat, mely a malomüzemek önállósítását javasolja. Ez ügyben végrehajthatatlansága miatt akkor nem történt intézkedés. 1990 októberében vázolta fel a HGMV vezetősége az akkori helyzetnek megfelelő pirvatizációs elképzeléseit. Az önállóvá válással kapcsolatban először 1990. október 24-i levelükben keresték meg a Földművelésügyi Minisztériumot a dolgozók. A megkeresés formai hiányok miatt nem volt kezelhető. Az egri malomüzem önállóvá válására 1991. június 1-jén tettek ismét javaslatot, mellékelve a dolgozók közel 1000s támogató aláírását. Tény, hogy 1991. június 7-i dátummal 19 dolgozó jelezte, miszerint visszavonja korábbi támogatását, de messze a kétharmados többségen túl vagyunk. Ezt követően 1991. június 26-án munkásgyűlést hívatott össze a Földművelésügyi Minisztérium a dolgozók szándékainak tisztázására. Ezen a munkásgyűlésen az egri malomüzem dolgozóin kívül részt vett Szarvas Béla képviselő úr is, a HGMV vezetői, a vállalatnál működő szakszervezet, a munkástanács képviselői és természetesen az FM munkatársai. A dolgozók úgy határoztak, hogy végleges döntésük előtt látni kívánják a kiválást szorgalmazók által készített üzleti tervet, és részleges tájékoztatást kérnek a HGMV átalakulási és privatizációs terveiről. Az üzleti terv elkészítéséhez az FM a szükséges tematikai segítséget biztosította. Az üzleti terv 1991. július 31-én készült el, és augusztus 7-én mutatták be az FM-nek. Időközben - mint ahogy ön is jelzi - az egri malomüzem dolgozóinak egy része, valamint Szarvas Béla országgyűlési képviselő úr létrehozták a Malom Kft.-t az egri malomüzem kiválási szándékával. A bejelentés semmi változással nem járt az államigazgatási felügyelet alatt álló HGMV egri malomüzeménél. A kft. vételi szándékát viszont az ÁVÜ jelezte. Az Állami Vagyonügynökség az FM-től mint alapítótól az ehhez szükséges elvi szakvéleményt megkérte. A tárca véleménye szerint az egri malomüzemen belül az egri malom értékesítése a HGMV vonatkozásában hátrányt nem jelent, ezért az értékesítő javaslatot elvileg támogatta. A fenti tények ismertetésére 1991. szeptember 20-án munkásgyűlést hívott össze az FM. Az egri malomüzem dolgozói vételi szándékukat itt is megerősítették. 1991. október 30-án a HGMV és az egri malom dolgozóinak képviselői jelenlétében a kivásárlás ügyében megbeszélés volt az FM-ben. Itt az FM képviselői tájékoztatást adtak arról, hogy szabályos kivásárlás csak az ÁVÜ- döntést követően jöhet létre. A Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat összingatlanára és ingóságainak értékére bejegyzett jelzálog van a Budapest Bank Rt. Miskolci Igazgatósága részére körülbelül 20 millió forinttal. Tehát az eladás, illetve a vétel tárgyát képező ingatlant és ingóságot is terheli ez. Az egri malom értékesítésére vonatkozó bejelentőlapokat az 1990. évi VIII. törvény alapján 1991. október 31-én az ÁVÜ-nek benyújtotta a HGMV. December 4-én a Heves Megyei Gabonaforgalmi Vállalat egri malomüzemének ügyében folytatott sikertelen egyeztető tárgyalás után az FM úgy döntött, hogy 1992. január 1-i hatállyal Egri Malomipari Vállalatot alapít államigazgatási felügyelettel, ezzel is elősegíti a következőket: Az állami vállalatokról szóló többszörösen módosított 1977. évi VI. törvény 10/A §-a alapján az egység dolgozóinak önállóvá válását, valamint a kivásárlás lehetőségét, mindkét területen a folyamatos működést és üzemeltetést biztosítja. Az FM 52 614/1/1991. számú levelében kérte az Egri Malomipari Vállalat alapítására vonatkozó pénzügyminisztériumi egyetértést. A PM 3097/1991. számu levélben adta meg az engedélyét, melyben a vállalat az induló vagyonát könyv szerinti értékben 15 millió forintban határozta meg. Ez után kerülhetett sor csak az Egri Malom-ipari Vállalat létesítő határozatának kiadására 52 614/2/1991. .számon. Képviselőnő mondta, hogy a létesítő határozattal egyik főosztályunk később 56 614/3/1991. szám alatti feljegyzésében nem értett egyet. Ez is igaz. Meglepő, hogy főosztályunk egy belső munkaanyagról a képviselőnőt ilyen korrektül értesítette. Azóta a főosztály dolgozói is meglepődtek. (Zaj.) Szeretném azonban megjegyezni képviselőnőnek, hogy egy főosztályi véleménnyel szemben a minisztériumot a miniszter vezeti. Nevezett vállalat államigazgatási felügyelet alatt működik 1992. január 1- jei hatállyal, és az igazgató kinevezéséig ezen feladatok ellátásával Vereczki József üzemvezető-helyettest kértük meg. Így az Egri Malomipari Vállalat maga készíti el átalakulási tervét és koncepcióját, valamint privatizációjára vonatkozó elképzeléseit. Ebben az esetben a vállalat dolgozóinak kivásárlására tett MRP vagy privatizációs hitel stb. közvetlenül valósulhat meg. Az átalakulási és privatizációs anyagok minden esetben az ÁVÜ jóváhagyásával történnek. Háttérinformációként a tisztánlátás érdekében még elmondom: az államigazgatási irányítású gabonaforgalmi vállalatok igazgatói 1991. május 23. és június 30. között szakmai alkalmassági vizsgálaton estek át, melynek eredménye alapján megerősítést nyertek, vagy megkapták felmentésüket. A Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatóját 1991. augusztus 31-ével felmentettük munkaköréből. A megüresedő igazgatói munkakörre pályázatot írtunk ki. A munkakörre pályázó nyolc fő közül a bírálóbizottság javaslatának figyelembevételével Füleki Menyhértné, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese került kinevezésre 1991. november 15-i hatállyal. Tehát az 52 614/2/1991. számú létesítő határozat alapján a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat egri körzeti üzemének egri malomüzeme 1992. január 1-jétől jogilag önálló államigazgatási irányítású vállalattá alakult Egri Malomipari Vállalat néven. A vállalat igazgatói feladatainak ellátására 1992. január 1-től az új igazgató kinevezéséig Vereczki József, a malomüzem vezetője kapott megbízást. Fenti intézkedéseink véleményünk szerint az ön által is említett Szarvas- féle csoport ténykedését ki tudták szűrni, és a privatizációs folyamatban a valós dolgozói érdekek érvényesülését igyekeztünk mesz-szemenően figyelembe venni, munkánkban érvényesíteni. Törvényeink szellemét nem sértettük meg. Kérem az Országgyűlést, hogy az Egri Malomipari Vállalat ügyében tett interpellációhoz a tájékoztatásomat és a válaszomat elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps.)