DR. FODOR ISTVÁN (független): Köszönöm szépen, Elnök Úr. Annyiban kell korrigálnom az ön előtt lévő forgatókönyvben foglaltakat, hogy az önálló indítványt 11 független képviselőtársammal közösen terjesztettük elő. Tisztelt Ház! Közismert tény, hogy a megállapodott társadalmi és gazdasági renddel, így egyszersmind megállapodott jogrenddel bíró országokban a parlamentek munkájának nagyobb részét a kormány tevékenységének ellenőrzése jelenti, kisebb részét a törvényhozás. Hogy az egyes országokban ez a kisebb vagy nagyobb rész mit jelent, és hogy a kormány munkájának ellenőrzése milyen módon történik, abban országonként különböző, de mindenütt hosszú idő alatt kialakult hagyomány válhatott rendszeres gyakorlattá. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 39. § (1) bekezdése kimondja, hogy - idézem: "A Kormány munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni" - eddig az idézet. Alaptörvényünk természetesen nem rendelkezik arról, hogy mit kell érteni rendszeresség alatt, és arról sem, hogy ez a beszámoló milyen formában történik. Ami pedig a hagyományokat illeti, nos, a társadalmi és gazdasági rendszerváltozás törvényhozási feladatai eddig nem tették lehetővé a magyar Parlament számára a Kormány munkájának ellenőrzésében a hagyományteremtő gyakorlat kialakítását. Mindez nem jelenti természetesen azt, hogy a magyar Országgyűlésben az ellenőrző funkció gyakorlásáról le kellene mondanunk. Kedves Képviselőtársaim! Három lehetőség van arra, hogy az Országgyűlés plenáris ülésén a Kormány munkájáról szóló beszámoló napirendre kerüljön. Az első lehetőség az volna, ha a Kormány jelezné ez irányú szándékát az Országgyűlés felé. A másik az, ha a házbizottság konszenzussal kialakított állásfoglalás alapján ezt javasolná az Országgyűlésnek. A harmadik lehetőség az volna, ha az Országgyűlés úgy határoz, hogy napirendjére tűzi a Kormány munkájáról szóló beszámoló megtárgyalását. Tizenegy független képviselőtársammal egyetértésben és megbízásukból javaslatot vittem a házbizottság elé: a házbizottság javasolja a plenáris ülés napirendjére a Kormány munkájáról szóló beszámolót. Bár Horváth Balázs, a házbizottság ülésein rendszeresen jelen lévő tárca nélküli miniszter jelezte, hogy a Kormány május hónapban készen áll arra, hogy a beszámolási kötelezettségének eleget tegyen, de önmaga azt mégsem kezdeményezi, és a házbizottsági teljes egyetértés sem született meg. Így tizenegy független képviselőtársamnak és nekem az a lehetőségünk maradt, hogy önálló indítvány keretében terjesszünk elő országgyűlési határozati javaslatot. Miért gondoljuk azt, hogy a szinte elvégezhetetlenül óriási törvényhozási munka közepette is meg kell terhelnünk a plenáris ülés idejét ezzel a napirendi ponttal? Azért gondoljuk így, mert utoljára két éve, a kormányprogram vitája során volt szó itt a Házban koncepcionális összefüggéseiben a gazdasági rendszerváltozásról, s ennek keretében arról, ami nélkül munkánk többi része öncélúvá válik, ami tehát egész munkánk lényege, a tulajdonképpeni célja, hogy a piaci viszonyok kiépítését és a tulajdonviszonyok átalakulását követően milyen rendszerben történik majd a megtermelt javak elosztása. Kétéves munkánk eredménye, hogy az éppen napirenden lévő előterjesztéseket is figyelembe véve nagyjából kialakult a piac működését, valamint a tulajdonviszonyok alakulását szabályozó jogrend, de még hátravan a gazdasági törvényhozásból talán a legnehezebb rész, az elosztáspolitika. Nyilván nem véletlen, hogy több mint egy éve vajúdik a Kormány és a Ház az államháztartásról szóló törvénnyel. Nem véletlen, hogy egyelőre csak az igény szintjén fogalmazódott meg a szociális törvény, és nem véletlen, hogy a társadalombiztosítás, az egészségügyi és nyugdíjrendszer, az oktatás területén számtalan nyitott kérdés merül fel naponta - s mindezekben a kérdésekben a renszerváltozáshoz elengedhetetlenül szükséges új jogrend kialakítása várat magára. Két év alatt sok tekintetben megváltoztak azok a körülmények, amelyek a Kormány programját - akár a célokat, akár bizonyos célok tekintetében a vállalt határidőt, akár a célok eléréséhez szükséges eszközöket illetően - meghatározó jelentőségűek. Éppen ezért nem feltétlenül számonkérni akarjuk a Kormánytól azt, ha ma valamit másképpen gondol, mint két évvel ezelőtt. Az elmúlt két év tapasztalatait és a jelenlegi helyzetet olyan bázisnak kell tekintenünk, amelyről kiindulva remélhetőleg az ősz folyamán megkezdheti az Országgyűlés a gazdasági törvényhozás legnehezebb szakaszának, az elosztáspolitikának a jogrendbe foglalását. Ahhoz azonban, hogy tudjuk, mi az a bázis, amiről mindennek nekifoghatunk, szükséges megismernünk azt a rendszert, amiben a Kormány a jövőt illetően gondolkodik. Tisztelt Ház! Határozati javaslatunkban nem konkretizáltuk elképzelésünket még olyan mértékben sem, amennyire konkrétumokról most itt szóltam. Éppen azért, hogy a Kormány munkájáról szóló beszámoló konkrét témájának meghatározásában, a súlyozásban mozgásszabadságot biztosítsunk a Kormánynak is. Természetesen bármilyen részletkérdés vonatkozásában nyitottak vagyunk képviselőtársaink módosító javaslatainak befogadására. A sürgős eljárást azért tartjuk fontosnak, mert csak ebben az esetben van lehetőség arra, hogy a Kormány beszámolója feletti vita még a tavaszi ülésszak folyamán a plenáris ülés tárgysorozatába kerüljön. Kérem képviselőtársaimat, hogy indítványunk napirendre tűzését a sürgős eljárással együtt támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)