DR. IVÁN GÉZA (a Független Kisgazdapárt-i képviselők 10 tagú csoportja vezérszónoka): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 4548-as számú, távközlésről szóló javaslat alapján kialakított véleményemben azt tartottam legfontosabbnak, hogy a jelen nehéz helyzetben hogyan lehet a nemzeti érdekek teljes figyelembevétele és megtartása mellett az ország távközlésének fejlődését és védelmét, a nemzetgazdaság és a lakosság távközlési igényeit minél jobban, minél magasabb minőségi szinten szolgálni. Nyilvánvaló, hogy a korábbitól gyökeresen eltérő távközlési politikát kell kidolgozni - bízva a rendszerváltás valódi bekövetkezésében az élet minden területén. A közigazgatás és a gazdasági struktúra Budapest-centrikus jellegének megszűnésével és az expóval kapcsolatos munkák során megnő a vidéki társulások, vállalkozások szerepe és száma. Az ország gazdaságát csakis az újonnan szerveződő vállalkozások ezreinek jövedelemtermelő képessége mozdíthatja ki a jelenlegi válságos helyzetből. Ehhez pedig az szükséges, hogy az ország távközlési információs szolgáltatási infrastruktúrája késedelem nélkül épüljön ki, fel kell hagyni és fel kell számolni a pártállami örökségként ránk hagyott tudatos információ igénytelenséget, a vertikális irányítottságot és a megmaradt monopolhelyzetet. De törekedni kell arra, hogy összhangban más privatizációs folyamatokkal, a nemzeti érdekeket a lehető legnagyobb mértékben szem előtt tartva, a nemzetrontás elkerülésével végezzük azt, vagyis nem úgy, ahogyan az előzőekben történt. Olyan távközlési stratégiát kell tehát kidolgoznunk, amely viszonylag kis ráfordítás mellett kiváló műszaki színvonalon és a lehető legrövidebb időn belül maximálisan és maradéktalanul szolgálja a gazdaság fejlődését és a lakosság vitalitását. A törvénykezés egyik legfőbb céljának kell tekintenünk az egységes távközlés irányításának kialakítását. Célul kell tűzni, hogy a remélhetőleg széles körben és ütemben bővülő belső piacról a versenyképes magyar híradástechnika és távközlési ipar ne szoruljon ki. Minden szolgáltatási terület kínálati pozícióba kell, hogy kerüljön. Mielőtt a törvénytervezet általános vitáját elkezdenénk, egy alapvető tételt kell elfogadnunk, nevezetesen azt, hogy érthetetlen, logikailag megmagyarázhatatlan és célszerűtlen is lenne az érintett kérdések, nevezetesen a távközlési kérdések és a frekvenciagazdálkodást szabályozó kérdések különválasztása. Tudnivaló, hogy a távközlési ipar a világ egyik legdinamikusabban fejlődő iparága. A kezdeti éles különbségek az úgynevezett vezetékes és vezeték nélküli távközlési rendszerek között mára már elmosódtak. Például telefonhálózat működik vezeték nélküli mikrohullámú láncon. Vagy: az eredetileg vezeték nélküli televíziózás ma már sok helyen kábeltelevíziós formát vett fel. Így távközlésről beszélni frekvenciagazdálkodási kérdések nélkül és fordítva lehetetlen. A két téma szorosan kiegészíti egymást. A kérdések különválasztásával a Kormány és a KHVM illetékessége alá tartozó érdekcsoportok akaratukat érvényesíteni, saját maguk pozícióját menteni és erősíteni tudják. Nem szolgálja a kérdések szétválasztása az egységes távközlési koncepciót, a nemzeti távközlés fejlesztését, a szolgáltatások javítását, a szükséges, új, korszerű távközlési technológiák bevezetését. Akadálya lehet a célszerű privatizációnak, az egészséges versenyhelyzet kialakulásának, és nem hárítja el az indokolatlan adminisztratív akadályokat. Az Országgyűlés döntése hosszabb-rövidebb ideig helyes vagy helytelen irányba terelheti a távközlést, a vele kapcsolatos hatósági és felhasználói tevékenységet. A helyes döntés kialakít egy egészséges ügyrendet és ügyintézést a felesleges bürokrácia elkerülésére, és egy egységes szabályozási stílust vezet be. Véleményem szerint az érintett kérdéskör egyetlen törvényben szabályozandó, melynek alapvetően két elve: egységes hatósági szabályozás és egységes nemzeti távközlési koncepció. Az egységes hatósági szabályozásról a következőket kell megjegyeznünk. Kézenfekvő, hogy a távközlési piac megteremtésével a hatóság jelentősége megnövekszik. A hatóság biztosíték arra, hogy a piaci helyzet nem válik káosszá. Alapvetően szükséges a célszerű előírások, szabályok, szabványok betartása, illetve betartatása, ügyrendek kialakítása, engedélyek kiadása, ellenőrzése stb. Fontos feladat a postai és távközlési főfelügyelet, főhatóság mint másodfokú távközlő hatóság és a területi felügyeletek mint elsőfokú távközlési hatóság helyes közös rendszerének kiépítése, megerősítése. A postai és távközlési főfelügyelet felett a KHVM, esetleg a Parlament, illetve annak megfelelő bizottsága jelenthetné a másodfokú hatóság feletti törvényességi felügyeletet. Másik fontos feladat az, hogy az FGI, vagyis a Frekvenciagazdálkodási Intézet mint frekvenciahasználati kérdésekben első fokon illetékes szervezet egyes, jelenleg összeférhetetlen tevékenységei le legyenek választva egymástól. Ez már a következő napirendi pontot szolgálja ugyan, de jogilag összefügg az előzővel. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előbbiekben előadottakon felül általános jelleggel kell kijelentenem, hogy a törvényjavaslat nemcsak a szolgáltatók és vevők jogait és kötelezettségeit, de a hálózatépítéssel kapcsolatos szabályokat, a fenntartás feltételeit, a távközlési védelem biztosításának pozitív teendőit, a mulasztással járó represszáliákat és ez utóbbihoz tartozó állami feladatokat is összefoglalja. Ezenkívül rendkívül hasznos mellékletet is ad a javaslat, mely a távközlésre vonatkozó fogalmak meghatározását bőségesen tartalmazza, és ez a tervezéseknél is jól használható. A törvényjavaslatot elfogadhatónak ítélem, mivel a távközlés stratégiai és alkalmazási céljait mind megfelelően határozza meg, és az állami életben jól használható törvényes vezérfonalat is nyújt. Korrigálásra csupán kisebb, például tarifális kérdésekben szorul. Igyekeztem beszédemet rövidre fogni, és ragaszkodtam az általános jelleghez. Köszönöm szépen a meghallgatást. (Taps.)