DRAGON PÁL (FKgP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A közelmúltban igen nagy vihart kavart a Növényolajipari és Mosószergyártó Részvénytársaság privatizációjának ügye. A termelők szerint az Állami Vagyonügynökség valójában nem vagyont, hanem annál többet: piacot adott el a privatizáció során. Állításuk szerint amikor a Növényolaj Rt. részvényeit eladták, akkor eladtak vele együtt egy megyényi - mintegy 4-500 ezer hektár - termőterületet is. A külföldi vásárló ezzel a megtermelésben és a növényolaj előállításában monopolhelyzetbe került. Különösen kifogásolható, hogy a magyar termelőket, befektetőket kihagyták ebből az üzletből - annak ellenére, hogy az érintettek a pályázattal kapcsolatosan minden törvényes feltételnek eleget tettek. A magyar pályázóknak volt koncepciójuk és pénzük is az iparág fejlesztésére, mégsem részesülhettek a közel 100 millió dolláros üzletből. Tisztelt Miniszter Úr! A Növényolaj privatizációja azért is aggasztó, mert a korábban ugyancsak külföldi monpóliumok kezébe került cukoripar helyzete is azt mutatja, hogy a monopolhelyzettel igen könnyű visszaélni. A privatizáció óta csökkent a cukorrépa vetésterülete és felvásárlási ára. A cukorrépa a földben marad - és a példa beárnyékolja a Növényolaj privatizációját is, hiszen félő, hogy a magtermelők - a cukorrépa-termelőkhöz hasonlóan - kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Ezen bevezető után kérem a miniszter urat, hogy a fentiek tükrében válaszoljon a következő kérdésekre: A privatizáció folyamatában nyílt-e lehetőség az érintettekkel legalább részletes konzultációra? Mikor és hogyan értesülnek a magyar termelők, illetve feldolgozók a döntésről? Hogyan biztosították az esélyegyenlőséget a hazai és a külhoni pályázók számára? Miniszter úr milyen érvekkel tudja alátámasztani azt a - tájékoztatás szerint a Versenyhivatal által is megerősített - hivatalos álláspontot, miszerint a Növényolajipar új tulajdonosai nem kerültek és nem kerülhetnek monopolhelyzetbe? Milyen érvekkel tudja megnyugtatni a termelőket, a fogyasztókat és általában a közvéleményt, hogy a kétségtelen tulajdonosi monopolhelyzet nem fordul át piaci, felvásárlói monopolhelyzetbe, illetve a monopolhelyzettel való visszaélésbe? És végezetül: milyen lehetőségeket lát a miniszter úr a cukoripar, a dohányipar, az édesipar, a növényolajipar, valamint a kereskedelmi hálózat jó részének privatizálása után arra, hogy kialakuljanak a magyar termelők és fogyasztók érdekeit is figyelembe vevő termelői és feldolgozói, kereskedelmi veritkumok? Hol fektessék be például az érintettek a kárpótlási jegyeiket? Elnök úr, köszönöm a szót; képviselőtársaim, a figyelmet - miniszter úr, várom a válaszát. (Szórványos taps.)