Tartalom Előző Következő

DR. IVÁN GÉZA (FKgP): Tisztelt Miniszter Úr! A bős-nagymarosi vízügyi létesítmények súlyos hidrológiai és ökológiai következményei ökológiai károkkal fenyegetik hazánk északnyugati területének egy részét. Ezt nyilván köteles a Kormány elhárítani, azonban a szlovák vízügyi és területi hatóságokkal, valamint felelős kormányzati vezetőkkel már az építkezés - a nagymarosi építkezésről van szó - kezdetén nagy hatású szakmai és külpolitikai vitákba kellett bonyolódniuk. Sajnos, a szlovák fél a C változat megépítését időközben már elkezdte, és két vasat tartva a tűzben, az építkezést folyamatosan végezte a vita alatt is. A Duna elterelésének a párizsi békeszerződést és a Duna-konvenciót sértő kivitelezése jogilag súlyosabb tény volt az ökológiai kárnál - mégis, a magyar külpolitika az ökológiai vitát forszírozta az előbbivel szemben. Most már legutóbb, Antall miniszterelnök úrnak a szlovák félhez intézett válaszában ugyan szerepelt a folyómedernek és a folyó vizének elterelése mint kifogásolandó nemzetközi jogi cselekmény - de legalábbis államközi jogi cselekmény -, de kérdés, figyelembe veszi-e ezt a másik fél. Calfa miniszter válaszából ez nem várható. Kérdezem miniszter urat, mi volt az oka annak, hogy a szlovák félre súlyosabb nemzetközi, illetve államközi jogi megítélést jelentő mederátterelés helyett hónapok hosszú során az ökológiai vitában kívánt a magyar Kormány csatát és vitát nyerni. Nem lett volna-e jobb rábizonyítani a szlovák félre a nemzetközi jogi szabályok, illetve egyezmények és államközi és nemzetközi szerződések - párizsi béke, Duna-egyezmény stb. - megsértését? Bizonyára nagyobb kényszert jelentett volna ez az ökológiai vitában elérhető győzelemnél, különösképpen akkor, ha nagy nemzetközi nyilvánosság mellett tudtuk volna kényszeríteni a nemzetközi jogi vita lefolytatását. Így viszont lehetséges, hogy lassan elszenvedjük az első komolyabb külpolitikai vereségünket a bős-nagymarosi vita egyoldalú, a szlovák fél által történő befejezése miatt. Kérdezem a miniszter urat: mivel kecsegtet a jövő? Elegendő-e az őszig tartó kivitelezési moratórium?