DR. SZABÓ TAMÁS tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Örök téma a privatizáció körüli egyeztetés. De azért szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy van egy kormányrendelet arra, hogy hogy kell egyeztetési eljárást lefolytatni, és arra is szeretnék emlékeztetni, hogy most a Parlament előtt levő törvények külön kiemelik a résztvevőkkel, így természetesen a munkavállalókkal való egyeztetés szükségszerű rendjét, sőt a jóléti és szociális intézmények tekintetében egy ennél sokkal keményebb jogot, az egyeztetést, magyarul a vétó jogát teremtik meg. Ezt csak a felvezetőhöz mondtam. Három konkrét kérdésre. A December 4. Drótművek helyzete a szokásos. Nagyon nehéz helyzet természetesen. Egy vállalat, amely a kelet-európai piacokra épült nagyrészt, és az elmúlt két évben négymilliárdos bevételéből két és fél milliárdra zsugorodott, természetesen komoly problémákkal küzd. Ez piaci okok miatt követke-zett be. Feltehető természetesen a kérdés, hogy miért nem gondolkodott 1987-ben az akkori vezetés a látható piacváltás leküzdésének stratégiáin, de azt gondolom, ez már költői kérdés lenne csak. Egyébként volt vitalitás a cégben, ez kétségtelen, mert bizonyos mértékű exportpiacokat el tudott foglalni. A zsugorodó árbevételének most már valami 40% körüli része fizetőképes nyugati piacokra megy. A konkrét kérdésekre pedig: A gyár, nem ismert előttem, hogy bármilyen konkrét privatizációs elképzelést előterjesztett volna, az viszont tény, hogy február elején csődöt jelentett, és február végéig nem sikerült semmilyen megegyezést létrehoznia, mert nem készítette megfelelően elő azt, hogy megegyezés jöjjön létre a csődeljárás értelmében a hitelezőkkel. Éppen ezért annak a veszélye forgott fenn, hogy a csődeljárás egy felszámolási eljárásba csap át, ami sokkal kellemetlenebb mind a gyár piacai, mind a jövő sorsa, mind pedig az ott foglalkoztatottak szempontjából, és éppen azért, hogy a megegyezés feltételei kedvezőbbek legyenek, döntött úgy - teljes joggal egyébként szerintem - az Állami Vagyonügynökség, hogy államigazgatási irányítás alá vonja, és kinevez ide privatizációs biztost. A kérdés jó: milyen alapon? Hát természetesen szakmai alapokon nyugszik minden olyan döntés, hogy privatizációs biztos kerül a cég élére. Ez meg sem kérdőjelezhető. Az adott esetben egyébként a vállalat volt gazdasági vezérigazgató-helyettese - ha jól mondom a titulusát - lett a cég megbízott vezetője. Pont azért történt az államigazgatási irányítás alá vonás, hogy a csődeljárás folyamatában a cég - ma már nem használják a szót - szanálása történjen meg a hitelezőkkel való megállapodás révén, és ezzel megnyíljon a felszámoláson kívüli privatizáció reális lehetősége. És a harmadik kérdésre: én azt hiszem, hogy az nem kérdés, hogy a döntéshozatal mechanizmusai, így az Állami Vagyonügynökség is támogatja vagy nem támogatja a dolgozói tulajdonszerzést. Minden törvényes lehetőség rendelkezésére áll a dolgozóknak ebben a gyárban is, mint bármelyik gyárban a tulajdonszerzésre. Rendelkezésükre állnak az E hitelkonstrukciók, és rendelkezésükre fog állni, ha végre elfogadja a Parlament az alkalmazotti részvénytulajdonlásról szóló programot. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.)