KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A térségben fellelhető foglalkoztatási problémákra már több alkalommal próbáltam interpellációval, kérdéssel felhívni a figyelmet. Elég utalnom a Csepel Autógyár helyzetére például, és már 1990 okóbere óta megoldatlan a Pestvidéki Gépgyár helyzete. Igaz a megállapítás: lassan ezt a térséget "iparsújtotta" területté lehet nyilvánítani! Mint említettem, a döntés a vállalati felszámolásról 1990 októberében történt, azóta folyik a felszámolási folyamat. Nem privatizációról van tehát szó, hanem a vállalat értékesítéséről, eladásáról! Ennek függvényében meglehetősen furcsa, hogy másfél év után most kell a minisztériumoknak egyeztetniök, hogy milyen feltételek mellett értékesíthető ez a vállalat. Ahogy Nagy András képviselőtársam elmondta: a még megmaradt dolgozók körében bizonytalanság uralkodik a területen. Úgy érzékeli mindenki, hogy abban az esetben, ha a vállalat állami kézben marad, további elbocsátásokra kell számítani. Az egyetlen megoldás a honvédség érdekeit figyelembe vevő értékesítés valóban! Az interpellációt azért nyújtottuk be, mert meggyorsítani kívántuk ezt a folyamatot - tájékozódni kívántunk arról, hogy mi várható ezen a területen. Ilyen területen a miniszter úr válasza kielégítő, bár legszívesebben azt válaszolnám, hogy válaszomat majd 30 napon belül írásban adom meg. Miután azonban a miniszter úr rövid határidőt ígért, ezért ezt a választ elfogadom, megígérve, hogy nem fogunk leszállni erről a kérdésről, és továbbra is fokozottan figyelemmel kísérjük a Pestvidéki Gépgyár sorsát. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)