DR. REMPORT KATALIN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt héten a költségvetési bizottság ismét napirendre tűzte az államháztartásról szóló törvényjavaslatot. Ezért ismételten elővettük az előterjesztést Horváth Béla képviselőtársammal. Újfent átnéztük, hol látjuk szükségét az eredeti beterjesztés módosításának. Mielőtt azonban ismertetném saját módosításainkat, engedjék meg, hogy egy pillanatra visszatérjek Gaál Gyula képviselőtársam hozzászólására. Ennek a törvényjavaslatnak nem tárgya az idei költségvetés véleményezése, különösen nem a részletes vitának, ezért szeretném, hogyha a következő hozzászólók kifejezetten a részletes vitához szólnának hozzá, és a módosító javaslataikat indokolnák. Ezután ismertetném a módosító csomagunkat. Talán még emlékeznek rá, az általános vitában felmerült: mi a kincstári vagyon, szükséges-e ennek részletes kidolgozása ebben a javaslatban? Mi erre próbálunk indítványt tenni, amikor azt mondjuk, ki kell mondani: az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon rendeltetése a közérdek szolgálata. A kincstári vagyont pedig három részből tartjuk meghatározhatónak: a kizárólagos kincstári vagyon, melyet gyakorlatilag a Ptk. nyilvánít forgalomképtelenné; a feladatellátás folytán korlátozottan forgalomképtelen vagyon, és az átmenetileg ebbe a körbe tartozó vagyon, mely ugyanakkor forgalomképes. Véleményünk szerint az államháztarás alrendszereinek költségvetéshez tartozó vállalkozói vagyon utáni részesedés és osztalék sorsáról is úgy kell rendelkezni, hogy egyértelmű legyen: az az alrendszer saját költségvetését illeti, el nem vonható tőlük. A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a törvény hatálya alá tartozó vagyont csak nyilvános versenytárgyaláson lehet elidegeníteni. Célszerű azonban meghatározni, hogy milyen értékhatár esetén írjuk elő ezt a versenytárgyalást. Az is célszerű, hogyha azt az értékhatárt nem ebben a törvényben határozzuk meg, hanem azt az évi költségvetés és az önkormányzati rendelet fogja rögzíteni, ezért módosító indítványunkban erre teszünk javaslatot. Nem pontos szerintünk az eredeti beterjesztésnek az a része sem, ahogy az állam javára történő lemondást szabályozza a javaslat. Itt is az államháztartás alrendszerei javára kell lehetővé tenni a lemondást. Így nem keletkezhet utólagos vita abból, hogy az államháztartás mely részét illeti a felajánlott vagyon. A gazdasági társaságok esetében célszerűnek tartjuk a betéti társaságokra is előírni, hogy a Bt. beltagja költségvetési szerv ne lehessen. Ellenkező esetben könnyen előfordulhatna, hogy egy esetleges könnyelmű pénzügyi beruházás, döntés után a költségvetés mint biztos adós állna a betéti társaság mögött. Horváth Béla képviselőtársammal együtt tagjai vagyunk annak a bizottságnak, mely az Állami Számvevőszék újraszabályozására jött létre. Mind ebben a vitában, mind a különbizottság előtt folyó vitában többször felmerült, hogy a Számvevőszék ellenőrzési jogköre mire terjedjen ki, hogyan terjedjen ki a Pénzügyminisztériumra. Tekintettel arra, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvény kétharmados szavazási többséget igényel, míg ez a törvény nem, valamint a két törvény profiljának is megfelelően mi arra teszünk javaslatot, hogy ebből a törvényjavaslatból ezt a szakaszt hagyjuk el, és ez a rendelkezés a számvevőszéki törvényben kerüljön meghatározásra. Végezetül: az állami pénzügyekről szóló törvény módosult. Ennek változásait át kell vezetni ezen a törvényjavaslaton is. Ez nem történt meg, ezért ezt is javasoljuk módosító csomagunkban. Remélem, az általam elmondottakkal önök is egyetértenek, és szavazataikkal támogatni fogják javaslatainkat. Köszönöm figyelmüket. (Kis taps.)