DR. VASTAGH PÁL, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónoka: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Először is szeretném a Ház nyilvánossága előtt is megköszönni Kósa képviselőtársam kollegiális magatartását és önzetlen segítőkészségét. A törvényjavaslat társadalmi fontosságát, jelentőségét nemcsak a szokásos és kialakult parlamenti illem miatt kell megemlítenünk a bevezető gondolatok körében. Szóltak már erről képviselőtársaim, akik a vita előző szakaszában részt vettek. Tulajdonképpen ez az információs hatalom akkor vált felismerhetővé a hetvenes évek elején a társadalom számára, amikor ennek a technikai feltételei is kialakultak; ettől kezdődően indult meg az adatvédelem szabályozása a modern országokban és a modern demokráciákban. Ehhez kötődött a nemzetközi adatvédelmi, illetőleg európai adatvédelmi egyezmény megkötése és megszületése is 1981-ben. Szó esett arról, hogy mit jelent az információ, milyen hatalmat lehet az információk segítségével birtokolni az állampolgár szempontjából. Ehhez én szeretném hozzátenni azt - és ez eddig nem hangzott el -, hogy az információkkal való rendelkezés vagy a rendelkezés szabályozatlan jellege az ország, a nemzet szempontjából is nagyon fontos következményeket vonhat maga után, hiszen veszélyeztetheti a nemzeti szuverenitást az, hogyha külföldi országok az ország fontosabb gazdasági vagy más adatait a rendszer ellenőrizhetetlensége és kiépületlensége következtében megszerezhetik. Tehát ezt a szempontot sem árt hangsúlyozni, ha a törvény egészéről beszélünk. A közvélemény kétségtelenül nem érzi az ebben rejlő veszélyeket. Nagy értetlenség fogadta az Alkotmánybíróság tavaly áprilisi határozatát is, amely korlátozta a személyi szám alkalmazhatóságának körét, és kimondta, hogy a személyi szám tetszőleges alkalmazása alkotmányellenes, mert ezáltal gyakorlatilag az egyén teljes egészében nyomon követhetővé válik a társadalomban. Mégis valami furcsa bürokratikus lépésnek és önhatalmú tekintélyen alapuló intézkedésnek vagy határozatnak minősítette a közvélemény jelentős része. Ez azonban természetesen nem így van. Fontos a törvényjavaslat alkotmányozási, alkotmányfejlődési szempontokból is, hiszen ez a törvényjavaslat hivatott - másokkal együtt - arra, hogy az Alkotmány 59. szakaszában meghatározott személyes adatok védelmét, illetőleg a 61. szakaszban meghatározott közérdekű információk nyilvánosságát mint alkotmányos alapjogot részletezze, kifejtse. Ebből adódik mindjárt a törvényjavaslat egyik alkotmányossági problémája, amiről tulajdonképpen nem ilyen összefüggésben, de szó esett. Lehet-e törvénytől eltérően más jogforrási forma, más jogszabályi, szabályozási eszköz alkotmányos alapjogok érvényesítése tekintetében. És itt jelentős és megalapozott kétségeink vannak, elsősorban az önkormányzati rendeletek, illetőleg kormányrendeletek alkotmányosságát illetően, mármint annak az igénynek a kifejezésére, hogy ezek is hivatottak és alkalmas eszközök szabályozni személyes adatok védelméhez kapcsolódó szabályozási tárgyakat. (Elnökváltás: az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Itt különösen problematikus az önkormányzatok rendelete, még ha törvényi felhatalmazásra is utal a jogszabály, és különösen problematikus a megyei önkormányzatok ilyen típusú jogosítványokkal való ellátása, ami az önkormányzati törvénnyel nem teljesen összhangban lévő megoldás lenne, hiszen az önkormányzati törvény a megyei önkormányzatok számára alapvetően közszolgáltatási funkciókat határoz meg és nem közhatalmi jogosítványokat. Az ide tartozó rendeletalkotások az önkormányzati törvény indoklása szerint is - az ide kapcsolódó rendeletalkotási jogosítvány is - elsősorban a belső viszonyok szabályozását szolgálják, nem pedig kifelé irányuló viszonyok szabályozását célozzák. Szólni kell a törvényjavaslat körüli külső konfliktushelyzetről, ami a joganyag hiányosságából következik. Ez egy - illetőleg a másik törvényjavaslat is - olyan komplex jogszabályrendszernek az egyik középponti eleme, aminek a többi kapcsolódó részei hiányoznak. És ez nem pusztán az áttekinthetőség szempontjából jelenthet problémát, hanem ennek garanciális következményei is lehetnek. Nem lehet tudni, hogy például a nemzetbiztonsági törvény majd miképpen szűkíti vagy miképpen határozza meg a különleges adatok kötelező kezelését például, vagy miképpen alakul az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános szabályozása, amely ugye az adatvédelmi biztosra is általában véve irányadó. (10.30) A törvényjavaslatot tehát rendkívül nehéz tárgyalni anélkül, hogy ne lenne előttünk a nemzetbiztonsági törvény, a rendőrségi törvény, a statisztikai törvény, a titokvédelem, a titkos szolgálati eszközök szabályozására vonatkozó rendelkezések, rendeletek tervezetei. Mindezek összekapcsolódnak, és ha ezeknek a tartalmát mi nem ismerjük, akkor tulajdonképpen ez a törvény ebben a formájában a deklarációk szintén valóban megegyezik az európai adatvédelmi egyezménnyel, de kétségeink támadnak atekintetben, hogy tartalmában és megvalósulásában is megegyezik-e majd ezekkel az európai normákkal. A kritika jogos tárgya természetesen a keretjogszabályi jelleg, amiből adódóan nagyon sok felhatalmazás, hivatkozás, más törvényre való utalás történik a törvényjavaslat szövegében, és mindezek elhomályosítják az egyes fogalmak pontos tartalmát. Alapvetően, a törvény belső tartalmának megítélése szempontjából én legfontosabbnak azt tekintem, hogy milyen védelmet biztosít ez a törvény az állampolgároknak, milyen pontossággal írja le azokat az eltéréseket, amikor az általános szabályoktól a törvény kivételes eltérési lehetőségeket biztosít. Miképpen tartalmazza ezeket a korlátozásokat és milyen különleges védelmet biztosít az ún. szenzitív, érzékeny adatok kezelésével kapcsolatosan. Ezekre a kérdésekre - megmondom őszintén - a törvényjavaslat tanulmányozása után sem lehet egyértelmű és kielégítő választ adni. A törvényjavaslat egyik kulcsfogalma a közérdek, amely említésre kerül több helyütt a javaslat szövegében a személyes adat nyilvánosságra hozatala, illetőleg a kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelés elrendelése esetében is. Nem tartjuk célszerűnek, hogy a közérdek nehezen definiálható, eléggé képlékeny fogalmát használjuk azokban az esetekben, amikor konkrét intézkedésekre van szükség. Nem szerencsés - alapjogok korlátozása esetében különösen nem elegendő - a közérdekre történő hivatkozás, hanem ezt pontosabbá kell tenni, konkrét címeket kell meghatározni azokban az esetekben, amikor ilyen korlátozás elrendelhető. Mint ahogy ezt a törvényjavaslat 15. §-a sorolja fel, ami lényegében az érintettek jogait, az állam külső és belső biztonsága, a honvédelem, az állam pénzügyi érdekei, mások jogai védelmében lehetővé teszi a korlátozást. De akkor ezeket a konkrét címeket kell megjelölni minden esetben, nem pedig a törvényben a közérdek általános fogalmával kell operálni. Egyébként kitérőként szeretném megjegyezni, hogy a 15. §-ban megjelölt korlátozást kiváltó érdekek megfogalmazása bővebb, mint amit az európai adatvédelmi egyezmény tartalmaz. Számunkra is gondot jelentett - ahogyan ezt Mészáros képviselőtársam említette - a különleges adatok megjelenése ebben a törvényben. Nem látunk erre megfelelő garanciát, és hozzá kell, hogy tegyem, hogy a különleges adatok természetéből, jellegéből adódóan ezek nemcsak a magánszférát védik vagy nemcsak a magánszférát érintik, hanem ezek kisugároznak a társadalomra, kisugároznak a politikai életre, a politikai rendszer működésére, és ilyen szempontból sem lehet közömbös, hogy a különlegesen érzékeny vagy különleges adatok kezelése, az ezekre vonatkozó garanciák, felhasználásuk, megszerzésük lehetősége hogyan és miképpen kerül szabályozásra. A közérdekű adatok nyilvánosságra kerülésével kapcsolatosan csak két rövid észrevételt szeretnék megtenni. Az egyik az, hogy elképzelhető egy olyan megoldás, hogy a tárgyi kör tovább bővíthető, tehát nemcsak azok a jogszabályban megjelölt állami szervek hivatottak vagy kötelezettek arra, hogy közérdekű adatokat nyilvánosságra kötelesek hozni, hanem azon szervek is, amelyek költségvetési intézmények, amelyek működése szorosan egybekapcsolódik a lakossági szolgáltatásokkal. És az is elképzelhető, hogy nemcsak a feladatkörre vonatkozó információk, hanem a működésre vonatkozó információk is hasonló közérdekű adatnak minősüljenek, amelyek nyilvánvalóan befolyásolják a feladat teljesítését is. Az adatvédelmi biztos tekintetében számunkra is alapvető problémát jelent, hogy ez a szabályozás meglehetősen elnagyolt, meglehetősen hézagos, és nem tudjuk, hogy mi lesz az a jogi fundamentum, amelyre ez az ún. szakombudsman, maga az intézmény ráépül. Így nagyon nehéz dönteni abban, hogy vajon elegendő-e ez a hatáskör, amelyet a törvény maga biztosít, nem kellene-e szélesebben, pontosabban, konkrétabban körülhatárolni a hatáskört, esetleg az Alkotmánybírósághoz való fordulás biztosításával vagy például annak a következménynek a meghatározásával, ha a szakombudsman valamely jogszabályról kifejti a véleményét, az álláspontját. Ennek milyen hatálya van? Vagy csak arra jogosult, hogy elmondja a véleményét minden különösebb következmény nélkül? Nem akarom a részletes vita műfaját meghonosítani a hozzászólásomban, de mindezek azt igénylik, hogy egy részletesebb, alaposabb, precízebb szabályozásra van szükség. A kritikát tulajdonképpen tovább lehet folytatni a hatályba léptető rendelkezések körében is, hiszen itt az eredeti törvényjavaslat szövege különböző fokozatokban kívánja hatályba léptetni a törvény bizonyos fejezeteit. Nincs tekintettel arra, hogy bizonyos hatályba nem léptetett fejezetek, tehát például az adatvédelmi biztos hatályba nem léptetése a törvény más helyére, más pontjára is hatással van, és ezeket az összefüggéseket nyilvánvalóan nem tárta fel a jogalkotó. Azt javasoljuk tehát, hogy a hatálybalépéskor létező és kötelező adatszolgáltatásokon alapuló adatkezelésre vonatkozó törvényeket 1992. december 31-ig készítse s fogadja el az Országgyűlés. A törvényi szabályozást nem igénylő adatkezeléseket három hónapon belül felül kell vizsgálni és módosítani az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint. A jogszerű adatkezeléseket az adatkezelő a felülvizsgálat befejezését követő 30 napon belül jelentse be a nyilvántartásba, és a jogellenes adatkezeléseket pedig a törvény hatálybalépését követően törölni kell. Összegezve a szocialista képviselőcsoport álláspontját, szeretném elmondani, hogy 7 ponton alapvetően ebben a formában a törvény számunkra kritika tárgyát képezi, mégpedig a javaslat alkotmányossági problémái, a jogszabály, a törvényjavaslat keretszabály-jellege, az egymással szorosan összefüggő törvényjavaslatok elszakított tárgyalási módja, amely áttekinthetetlenné teszi az átfogó rendezés tartalmát, a különleges adatok kezelésére vonatkozó elégtelen biztosítékok, az adatvédelmi biztos hatáskörének rendezetlensége, a hatálybaléptetés javasolt rendszere és a jelenleg működő rendszerek bizonytalan sorsa következtében a szocialista képviselőcsoport a törvényjavaslatot ebben a formájában nem támogatja. Végezetül szeretném hozzátenni azt, ami mindannyiunk számára ismert és elismert, hogy a kétharmados törvények megalkotása az ellenzék számára is sajátos felelősséget jelent. Mi egy egyértelmű, pontos, precíz törvény megalkotásában vagyunk érdekeltek. Szeretnénk elkerülni azt a helyzetet, hogy esetleg a tör- vényjavaslat félreérthető és félreértelmezhető részei miatt egy későbbi vitában ismételten olyan érv hangozzék el, hogy a Ház 98%-kal fogadta el a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)