DR. KOVÁCS PÁL (MSZP): Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Könnyű helyzetben vagyok, hiszen az előttem szólók részletesen bírálták ezt a törvényjavaslatot. Be kell vallani, hogy arra számítottam, hogy az államtitkári expozé mond majd valamit az indokolásról. Valójában nem hallottunk semmi újat sem, hanem az államtitkár úr felolvasta nekünk szó szerint a törvényjavaslat indokolását, amely ugyanolyan semmitmondó, mint amit ő itt előadott nekünk - hiszen a kettő megegyezik egymással. Az indoklás egyetlen mondatban foglalható össze: azért vonjunk le pénzt a Népjóléti Minisztériumtól, mert a Kormány így javasolja. Semmi mást ez az irat nem tartalmaz. Ugye, az nem indoklás, hogy az ÉT és a Kormány megállapodott december 6-án, 7-én, hiszen ott szó sem volt arról, hogy a Népjóléti Minisztérium költségeiből kellene elvonni erre az egyébként nemes célra. Nem is lehetett szó róla, hiszen az országos költségvetést csak 31-én fogadtuk el három héttel később, tehát ezen zárolt összegről senki nem tudott még december 6-án. A törvényjavaslat azért azt megmutatja, hogy az idén sem lesz hatályban lévő szociális törvényünk, még akkor sem, hogyha neves kormányférfiak - például a mai Magyar Hírlapban Kupa miniszter úr - teljes joggal hiányolják ezt. Jó lenne természetesen, ha nem a Magyar Hírlapban, hanem a Kormányban hiányolná ezt, hogy tudniillik már történjék valami szociális törvény ügyben, hiszen az első ígéret tavaly szeptemberre vonatkozott. Azóta megszületett jó néhány koncepció, csak a törvényt nem látjuk, és már a szociális szféra is, de az államháztartás is igényelné ezt. Nem elég tehát hangoztatni a nagy elosztási rendszerek reformáját, hanem valamit tenni is kellene benne. Ez a törvényjavaslat garantálja, hogy az idén nem lép életbe a szociális törvény Magyarországon. Egy következő kérdés az, amelyet Havas Gábor képviselő úr már érintett, hogy honnan is vesszük el ezt a pénzt, vajon milyen célra szánta a költségvetés azt az összeget, amelyet mi most jelentősen csökkentünk. Ugye, ilyen célokról van szó: kistelepüléseken az időskorúak alapellátásának társulásos formája. 70 millió forintot kíván a javaslat elvenni, nullára csökkentve ezt az összeget. Itt tehát egy jelentős szociális feladatnak a teljes elmaradását javasolja nekünk a Kormány. Egy másik cél: elfekvő és házi gondozó szolgálatok létesítése - 300 milliót javasol elvonni a kormányzat, nullára csökkentve ezt az összeget, ami természetesen azt jelenti, hogy házi gondozói szolgálat bővítésére az önkormányzatok ebből a forrásból nem tudnak kapni. Ugyanez a helyzet azzal, amit itt már szintén említettek: szociális lakás. Egyes lakossági csoportoknak nullára csökkenteni az összeget; ez az elvonandó, az elvonni javasolt 80 millió forint vagy több mint 80 millió forint. A többi cél is olyan - tessék végignézni, képviselőtársaim -, amelyet egyszerűen képtelenség lecsökkenteni, amelyre fordított összeget nem szabad változtatni, mert hiszen itt súlyos szociális gondoknak legalább részbeni orvoslásáról van szó. De van itt egy súlyos elvi probléma is. Senki nem vitatja azt, hogy milyen fontos célt kíván a törvényjavaslat előterjesztője megoldani vagy legalábbis részben megoldani. De a módszer, hogy a szociálisan rászorult egyik réteget egy másik réteggel állítunk szembe, az nem fogadható el. Arra kell tehát törekednie a Parlamentnek, tisztelt Ház, hogy más forrást találjon. Nemcsak az ellenzéki oldal mondja ezt, az imént hallottuk máshonnan is. Meg kell keresni más forrásokat, költségvetési tartalékot, de ezt az összeget tovább csökkenteni már nem lehet. Azokat a célokat, amelyeket ebből az összegből - legalábbis részben - meg tudnánk valósítani, máshogy nem lehet elérni. Nagyon fontos dolog itt az is, hogy az a 800 millió forint, amelyet felhasználni kíván a javaslat előterjesztője, garantált, hogy nem elegendő erre a célra. Meg kell nézni a törvény tárgyalása során tehát azt is, hogy hogyan lehet az előirányzott összeget valamilyen mértékben növelni. Szó esett már arról többször is a Ház falai között, hogy a népjóléti kormányzat által az önkormányzatoknak vagy más szociális szervezeteknek nyújtandó támogatások - az előző évihez hasonlóan - az idén is rendkívül sokat késnek. Ma is azt tapasztaljuk, hogy az a 600 millió forint, amely megmarad itt, illetve én nagyon remélem, hogy az a teljes összeg, ami megmarad itt, csak akkor használható fel célszerűen az önkormányzatok által, ha minél előbb eljuttatjuk hozzájuk. A népjóléti kormányzat most már rájöhetne arra - hiszen a nevelési segélyek ügyében néhány nappal ezelőtt ez szóba került -, hogy nem lehet az önkormányzatokat olyan helyzetbe hozni, hogy ősszel jutnak csak hozzá ezekhez az összegekhez, mert képtelenség a felhasználásukról gondoskodni. Mindent összevetve, tisztelt Ház, az a javaslatunk, hogy igenis, szükség van egy ilyen szociális intézményre, de nem ebből a forrásból. Meg kell találni egy lehetőleg ennél nagyobb összegnek a forrását a költségvetésen belül. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)