DR. KISS RÓBERT (SZDSZ): Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Először is nagyon örülök, hogy határozati javaslatomat, illetve törvényjavaslatomat ennyien megtisztelték képviselőtársaim közül, ilyen magas a jelenlét+ (Általános derültség, taps.) Május 11-én, a privatizációs törvények általános vitájában már jeleztem, hogy olyan törvénytervezetre lenne szükség, amely környezetvédelmi szempontokat is érvényesít a privatizációban. Ez a törvénytervezet most itt áll önök előtt. A privatizációs folyamatban, mint minden más állami tevékenységben, érvényesülnie kell az állam Alkotmányban meghatározott környezetvédelmi feladatának. A környezet védelmét számos nemzetközi ajánlás és deklaráció szerint - amelyekhez Magyarország is csatlakozott - a gazdasági fejlődéssel összhangba kell hozni, és csak olyan gazdasági fejlődés fogadható el, amely mellett biztosított a környezet épségének fennmaradása. E követelményeknek a privatizáció viszonyaira alkalmazását szolgálja javaslatom. A környezetvédelmi szempontok figyelembevétele a hatékony és gyorsított privatizáció szempontjából is kívánatos. A környezetvédelemből adódó kötelezettségek és felelősség egyértelművé tétele esetén a befektetők bizalma nő, az állami vagyon értékesítése egyszerűbb és gyorsabb lesz. A javaslat ehhez a környezetben okozott károk - főleg a talajszennyezések és azzal összefüggő felszín alatti vízszennyeződések - feltárásának és az azért való viszonylag korlátozott felelősségnek a meghatározásával járul hozzá. A befektetői és környezetvédelmi érdeket egyaránt szolgálja az állam mögöttes felelősségének világossá tétele. Ilyen felelősség elvileg eddig is következett a tulajdonosi kötelezettségek elvéből, de világos kimondása nélkül a befektetők, a környezetvédők és a hatóságok egyaránt bizonytalanságban voltak. Nem volt egyértelmű a környezeti felelősségek értékelése a vagyonértékelések során, mivel a talajszennyezések feltáratlanok voltak, a lég- és alkalmi vízszennyezések pedig egyáltalán nem jöttek figyelembe. A privatizáció során tapasztalható volt, hogy az állami vagyon kezelői, részben személyes indíttatásból, igyekeztek a környezeti károkért a felelősséget az államra hagyni oly módon, hogy az állami vagyon egyes olyan elemeit - például ingatlanokat - értékesítették, amelyek környezetvédelmi szempontból is tehermentesek, míg az államnak visszahagyták a felelősséggel terhelt ingatlanokat és törzsvagyont: míg a bevételeket nem a visszahagyott vagyonra, illetve a felelősségek fedezésére fordították. (10.10) A javaslat ezen vállalati tartalékalap képzésével segít. A környezeti terhek felismerése csak a hatóságok bevonásával lehet hatékony. Ugyanakkor a hatékony állami környezetvédelmi tevékenységhez elengedhetetlen a szennyezések azonosítása. A szennyezett helyek feltárása a szennyezők közreműködése nélkül igen költséges és rossz hatásfokú, ezért az átalakulás során célszerű a környezetvédelmi felügyelőségeket a lehető legkorábban bekapcsolni a feltárásba. Másrészt az állam sajátos környezetvédelmi feladatának és kötelezettségének érvényesítésére az állami vagyon kezelőinek is meg kell felelni a sajátos környezetvédelmi kötelezettségeknek, amit az átalakulás kapcsán készített tervek szolgálnak. Végül a szennyezésre vonatkozó információk fontossága indokolja, hogy a hatóságnak feltárt szennyezésekért cserébe bizonyos körben amnesztia és más mentesülések érvényesüljenek. A felelősség alóli mentesülést méltányossá teszi, hogy a korábbi gazdaságirányítási körülmények közt a gazdálkodók esetenként rákényszerültek a környezet megengedhetetlen terhelésére. Ezek a mentesülések természetesen nem jelentik a károsultak polgári jogi igényeinek sérelmét. Törvényjavaslatom tehát a környezetvédelem érdekeinek érvényre juttatásával készült, és segítségével megalapozható Magyarország környezeti állapotának védelme, javítása és a jelenlegi állapot feltárása. Kérem tehát képviselőtársaimat, ha már ilyen nagy számban megjelentek, támogassák javaslatom napirendre tűzését és sürgős tárgyalását. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)