DR. KULIN SÁNDOR (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egész röviden csak - hogy a szünet idejét ne vegyem el. Az elhangzottakból leginkább a Csehák képviselőnő által elmondottak kapcsán merültek fel bennem olyan gondolatok, amiket szeretnék elmondani. Így, első hallásra ugyanis a sok módosító indítványt, amit be kíván terjeszteni, nyilván nem lehet áttekinteni és érdemben hozzászólni - ezt majd a bizottsági ülésen meg fogjuk tenni, és aprólékosan figyelembe vesszük ezeket a módosító indítványokat, és ami előbbre viszi az ügyet, nyilván be fogjuk építeni. Nem tudok azonban egyetérteni a kiinduló tételével, ő ugyanis kevesli az ez évi 50 milliárd nyugdíjemelési összkeretből azt a 20%-ot - vagyis azt a 10 milliárd forintot -, amit erre a korrekciós intézkedésre lehet fordítani. Természetesen ez elhatározás kérdése, de azért szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársak figyelmét arra, hogy amennyiben annak idején úgy döntöttünk volna, hogy ez a korrekciós keret növekedjék, akkor ez egyben azt is jelentette volna, hogy az általános, mindenkit érintő nyugdíjemelésre kevesebb marad - tehát akkor az a többek által elmondott tizenháromegész-valahánytized százalék is csökkent volna, ami nyilvánvaló, hogy a nyugdíjasok egész körét érintette volna, kellemetlenül, hátrányosan érintette volna, és több tiltakozást váltott volna ki. (17.00) Nyilvánvaló dolog, hogy egy ilyen utólagos korrekció, amire a több évtizedes torzulások miatt rákényszerülünk, ez nem lehet automatizmus, ez egy úgynevezett kézi vezérlés, amire azonban szükség van, és ahol a legnagyobb egyetértés, tehát a legnagyobb közös nevező alapján tudunk csak valami megegyezésre jutni. A másik észrevételem a +89 utáni korrekció hiányát firtató észrevételére vonatkozik Csehák képviselőnőnek. Hát azért ez a legfiatalabb nyugdíjas korosztály, akinek még úgy-ahogy azért van valami módja és lehetősége arra, hogy kiegészítse, ellentétben azokkal a régebbiekkel - általában 75-80 éven felüliekkel -, akiknek erre már semmi módon nincs lehetőségük. Azt hiszem, hogy inkább jámbor óhaj ma többszörös döntés után azt fölvetni, és itt Szigeti György képviselőtársamra gondolok, hogy miért nem a költségvetés száll be bizonyos összeggel, hogy a korrekciót végre tudjuk hajtani. Én azt hiszem, hogy a költségvetésre mi azt a feladatot hárítjuk majd és azt várjuk, hogy a profiltisztításban legyen a segítségünkre, hogy az így megmaradó összeget valóban biztosítási elven nyugdíjakra és egészségbiztosításra tudjuk fordítani. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)