DR. BOROSS PÉTER belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt napokban megütközést kiváltó és határsértéssel is összefüggő kérdéskörben szeretném a tisztelt Házat tájékoztatni, nevezetesen a kormoránirtásról van szó. Június 2-án 6 óra 20 perckor jelentette az alsószentmártoni határőrség, hogy a kormorán-sziget irányából lövéseket hallani. A magyar határőrség a Dráva-parton felvonult a határ zárására és az ilyenkor szokásos mozgósító intézkedéseket megtette. Bizonyára ismeretes sokak előtt a tisztelt Házban, hogy a déli határunk nem követi pontosan a Dráva vonulatát és hol volt egykori, ma horvát területre nyúlik át magyar területrész, és van ellenkező is. Ezek a kisebb területrészek általában közvetlen őrzés alatt nincsenek - kölcsönösen. A magyar határőrség a magyar polgárokat akkor biztosítja, ha a túloldalon mezőgazdasági művelhető terület vagy fairtás van, egyébként a Dráva mellett képezik a védelmi vonalat. Jelen esetben ez a bizonyos sziget Magyarországhoz tartozik - nem is egészen sziget -, de a Dráva déli oldalán van. Ez a magyarázata, hogy a lövések zajára a Dráva-parton vonult fel az illetékes magyar határőrség. Ez 6 óra után történt, 9 órakor már a rendkívül kedvező, jó és kiemelkedően jó viszonyt kifejező horvát-magyar együttműködés keretében a horvát határőrizeti szervek már Drávaszabolcson is voltak, majd leállították - tehát mintegy két és fél óráig tartó lövöldözésre került sor - az említett területen, mint utóbb kiderült, a madárirtást. 3-án ezt újabb találkozó követte, és 5-én az igazgatóság szakbizottsága a magyar területrészen átfogó kutatást, felmérést, számlálást stb. végzett - ornitológiai szakértő bevonásával, természetvédőkkel együtt -, tehát erre 5-én került sor. Megállapították, hogy mintegy 200-500 méter mélységben a horvát vadászok magyar területre léptek át. Tekintettel arra, hogy a határjelzések, amelyek miatt áttértek mindig az ilyen vízparton túli területre kölcsönösen a határőrizeti szervek, a harci események miatt az utóbbi időben ezt nem tették, tehát a határjeleket meglehetősen benőtte a gaz. Feltételezhető, hogy innét a horvát vadászok nem szándékosan tévedtek a magyar területre. Viszont hozzá kell tennem, hogy közel - egészen közel - tógazdaság van horvát területen, s amint ismert, a kormorán meglehetősen nagy halfogyasztó. Tehát a vadászok a kormoránok irtását, ritkítását a tógazdaság halállományának a védelmében követték el. A horvát határőrizeti szervek sajnálkozásukat fejezték ki ezzel kapcsolatban. Ismeretes azonban, hogy még Jugoszláviával kötött megállapodások szerint folynak az együttműködések, de nagyon zavartalanul, és június 15-én kerül sor a tárgyalásokra a Horvát Köztársasággal a határügyi és határrendészeti kérdésekben. 4-én ismételt vadászatot terveztek a horvát vadászok, ezt már a horvát határőrizeti szervek megakadályozták. A madárpusztítás így következett be: az a terület, ahol a kormoránok fészkelnek, a Dráva vízállásától függően zsombékos, nehezen járható, horvát területről gyalog megközelíthető, magyar területen csak a Dráván keresztül, tehát valamilyen vízi járművel. Ez a sajnálatos esemény, remélem, a horvát-magyar kapcsolatokban nem okoz semmiféle problémát. Nagyon jól alakulnak az együttműködések. A horvát határőrizeti szervek elítélik a horvát vadászoknak ezt az akcióját. Nagy hangsúllyal szeretném mondani: ehhez horvát hatóságoknak semmi köze nem volt, és természetesen a tisztázó tárgyalások tovább folynak. (15.20) Ismételten tehát azt szeretném aláhúzni, hogy nem az a tudatos határsértés történt itt, ami joggal válthat ki a másik fél részéről hivatalos lépéseket és a hivatalos lépések keretében szigorúbb fellépéseket, hanem ilyen "halastó érdekből" történő madárirtás, amelynél nem is voltak láthatók a határjelek. A tényen sajnos nem lehet változtatni, ez a madárirtás megtörtént. Még annyit, hogy tavaly júniusban - még a jugoszláv szervekkel közös megállapodással - ezt természetvédelmi területnek nyilvánította a két ország közös elhatározása. Akkor is, ha a kormorán önmagában nem védett madár, természetvédelmi területen a vadászat tilos. Nagyon bízom abban, hogy miután kölcsönösen fájlaljuk az eseményeket, miután közöltük ezzel kapcsolatos álláspontunkat a horvát hatóságokkal, mindez a fejlődő, javuló és nagyon jó ütemben épülő horvát-magyar kapcsolatokban semmiféle zavart nem okoz. Köszönöm. (Taps.)