KŐSZEG FERENC (SZDSZ): Természetesen abban a formában, ahogy megírtam és el kívántam volna mondani a felszólalásomat, nem mondhatom el, hiszen a tényeket a belügyminiszter úr ismertette, tehát ezekre nem kell kitérnem. De azt gondolom, hogy mégiscsak maradtak ebben a kérdésben nyitott problémák, és ezekre szeretnék most utalni: mindenekelőtt arra, hogy a múlt évben, október 29-én Pető Iván a napirend előtti felszólalásában szóvá tette az akkor, október 27-én történt súlyos eseményt, nevezetesen a barcsi bombázást. Akkor a képviselők e hétfői napon nem kaptak tájékoztatást, és csak a sajtóból értesültek, hogy mi történt ott. Válaszában a belügyminiszter úr azt mondta, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben a tájékoztatást az erre hivatott bizottságok útján kell megadni. Most jóval nagyobb volt az időeltolódás. Ugyanis mint hallottuk, kedden hajnalban történt a határsértés. Szerdán az Országgyűlésnek plenáris ülése volt, csütörtökön bizottsági ülések voltak, de ezeken a bizottsági üléseken egyik érintett bizottság sem kapott tájékoztatást, tehát sem a környezetvédelmi, sem a külügyi bizottság - amely az egykori Jugoszlávia helyzetével foglalkozott, méghozzá zárt ülésen -, sem az önkormányzati és belbiztonsági, sem a nemzetbiztonsági bizottság nem kapott tájékoztatást a történtekről. Tehát az Országgyűlés képviselői megint csak abba a helyzetbe kerültek, hogy a sajtóból, a televízióból és másnapi lapokból - a szombati lapokból - értesülhettek a történtekről. Tehát úgy gondolom, hogy itt a Kormányt azért mégiscsak terheli mulasztás. Nem tartotta meg azt az ígéretét, hogy ilyen rendkívüli események tárgyában azonnal tájékoztatja a képviselőket a megfelelő módon. Csak zárójelben szeretném megjegyezni, hogy a közelmúltban, amikor a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik objektumába törtek be, a nemzetbiztonsági bizottság tagjai is a sajtóból értesültek arról - pontosabban az újságírók nekünk szegezett kérdéseiből értesültek arról -, hogy valami történt. Ezt nem akarom most folytatni, a nemzetbiztonsági bizottságban volt már erről szó. A tájékoztatás azonban csak egyik része a kérdésnek. Tudjuk, hogy számos határsértés történt a déli határon. A barcsi ezek közül csak eddig a legsúlyosabb volt, na de hát, ott mégiscsak az történt, hogy berepült egy - az egykori jugoszláv néphadsereghez tartozó - repülőgép, és egy-két percet tartózkodott a magyar légtérben. Most azonban órákig voltak fegyveresek Magyarország területén. Telefonok történtek, de nem történt meg az, aminek azt gondolom, hogy egy ilyen súlyos fegyveres határsértés esetén meg kellett volna történnie - nevezetesen az, hogy a magyar határőrizeti szervek vonják felelősségre azokat az embereket, akik határsértést követtek el, fegyveresen és csoportosan követték el ezt a határsértést, és ráadásul egy természetvédelmi területen lövöldöztek. Hadd tegyem hozzá, hogy Budapesten köztemetőben rendőrök őriznek egy objektumot, amelyet egyes csoportok jogellenesen, birtokháborítást elkövetve állítottak fel - ezt rendőrök őrzik. Budapesten a rendőrök igen határozottan és férfiasan lépnek fel sok esetben külföldiekkel szemben. Vajon ez a férfiasság csak addig létezik, ameddig a másik kezében nincsen fegyver? Mi történik akkor, hogyan van védve határunk akkor, hogyha ez megtörténhet, mi történik, hogyha egyszer emberrablók jönnek át Magyarországra, és elhajtják egy falu lakosságát? Erre szeretnék választ kapni. (Zaj a jobb oldalon, taps a bal oldalon.)