DR. BALÁS ISTVÁN, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Paszternák László Képviselő Úr! Röviden szeretném Paszternák urat tájékoztatni arról, hogy az alkotmányügyi bizottság miért fogadta el ezt a módosító indítványt. Az előzmény ismeretes. A korábbi törvényt a szakszervezetek figyelmen kívül hagyták, a rájuk vonatkozó felhívásnak nem tettek eleget. Ebben a helyzetben jelezte az Állami Számvevőszék, hogy most ugyan áramlik hozzájuk százával az elszámolás, de ők nem tudják megmondani, hogy hány szakszervezettől kell beérkeznie elszámolásnak, ez az eljárás mikor fejeződik be. Ennek pedig roppant egyszerű az oka: a szakszervezetek az egyesülésről szóló törvény szerint vannak nyilvántartva, körülbelül így, hogy például székhelyük Budapest. Közelebbi megjelölés nincs. Ebből az következik, hogy az Állami Számvevőszéknek túl sok lehetősége nincs. Például föladhat egy hirdetést egy egymillió ember által olvasott lapban, hogy aki úgy érzi, hogy ő szakszervezet, jelentkezzen, de más lehetősége nincs. Kétirányú indítványt terjesztett elő ennek kapcsán, illetve támogatott az alkotmányügyi bizottság. Egyik ebben a törvényjavaslatban szerepel, a másik a privatizációs törvénycsomagban. Ez utóbbi arra irányul, hogy a társadalmi szervezeteknél ne csak a székhelyet városszerűen, hanem a lakcímet is pontosan meg kelljen jelölni, na de ez a jövő zenéje. Visszamenőleg pedig mit lehet tenni? A szakszervezeti szövetségekre vonatkozik az a felhívás, amelyet olvashatunk, hogy a szövetségek közöljék az Állami Számvevőszékkel, hogy kik a tagjai. Ha a szövetségek nem képesek ezt a bonyolult feladatot közölni, akkor e szövetségek komolysága kérdőjelezhető meg. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen bonyolult kérdésre nem kell heteket, hónapokat várni, amíg összeszedik az adatokat. Ezért terjesztettük elő az indítványt. Köszönjük.