DR. KISS GYULA munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az 1991. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának lezárásaképpen engedjék meg, hogy messze nem a teljesség igénye mellett, azonban néhány lényegi, általam lényeginek tartott kérdésről összefoglaló gyanánt szóljak. Jelen törvényjavaslattal tulajdonképpen kettős célt kívántunk elérni. Egyrészt szükségesnek láttuk módosítani a szakszervezetek közötti választásra vonatkozó, 1992. július 17-ei határidőt, mégpedig a törvényjavaslatban megfogalmazott október 1. és november 30. közötti határidő- meghatározással, amely határidő a szakszervezetek március 11-ei, közös levelükben megfogalmazott kezdeményezésen alapul. Kedvezőbbnek tartjuk azonban azt a módosító javaslatot, amely a választás időpontjának meghatározását rábízza a szakszervezetek közötti választást szabályozó törvényre. A törvényjavaslat másik kifejezett célja, hogy az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően összhangba kerüljenek a XXVIII. törvény kifogásolt részei az Alkotmánnyal. E kérdéskörben teljes egyetértést tapasztaltunk atekintetben, hogy a VIKSZ ne rendelkezhessék az alapítványi vagyonnal. Megoszlottak viszont a vélemények a VIKSZ igazgatótanácsának új összetételéről. A problémát itt alapvetően az jelenti, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban nem képviselt szakszervezetek milyen módon vegyenek részt az igazgatótanács tevékenységében. Az Alkotmány szellemében eljárva ezen szakszervezetek sem zárhatók ki a VIKSZ tevékenységéből. Az Érdekegyeztető Tanácsban képviselettel nem bíró szakszervezeteknek a VIKSZ-be történő bevonására több elképzelés is megfogalmazódott. A Kormány ezek közül azt tartja elfogadhatónak, amely az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalát alkotó országos szakszervezeti szövetségek egy- egy képviselője mellett képviseletet biztosít az ezen szövetséghez nem tartozó szakszervezetek egy közös képviselőjének. E közös képviselő kiválasztására a VIKSZ igazgatótanácsa által összehívott közgyűlésen kerülne sor; de az Érdekegyeztető Tanácsban nem képviselt szakszervezeteknek lehetőségük lenne arra is, hogy az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalát alkotó valamelyik szakszervezeti szövetséget bízzák meg képviseletükkel. A szakszervezeti választásnak az üzemitanács-választással való egybekapcsolására vonatkozó javaslatot, amely praktikusan a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelkezéseinek módosítását érinti, praktikus és gazdasági szempontok miatt támogatom, mármint a szakszervezeti választásnak és az üzemitanács-választásnak az együtt történő véghezvitelét. Úgy vélem, nem igényel részletes indokolást, hogyha lehetséges, célszerű elkerülni egymást követően azonos körben az ismételt választási eljárásokat. Ugyanakkor, mivel egyelőre kétséges, hogy a szakszervezeti választások alapvető feltételei tekintetében mindenképpen megkívánt szakszervezeti konszenzus létrejön-e, és mikor, ami a választás időpontját bizonytalanná teszi, továbbra is indokolt tehát meghatározni az üzemitanács-választás lehetséges végső időpontját, mégpedig a Munka Törvénykönyvében eredetileg szereplő 1992. december 31-i határidővel azonosan. A szakszervezeti választások előbb jelzett bizonytalansági pontjai miatt a vita során felmerült számos további javaslatot, amelyek nem a XXVIII. törvény tárgykörét, hanem a szakszervezeti választásokról alkotandó törvény tartalmát érintették, a választási törvény egyes elemeit kívánták már most rögzíteni, nem tudom támogatni. Figyelemmel a választási törvény tekintetében folyó egyeztetések stádiumára, ezekről a javaslatokról ebben a fázisban indokolatlannak tartom az érdemi döntést, mert ez az egyeztetések mozgásterét megítélésem szerint erősen korlátozná. Úgy vélem, hogy jelen törvényjavaslat mind jogi szempontból, mind pedig az érintett érdekképviseleti szerv szempontjából megfelelő, ezért kérem a tiszelt Házat, hogy a részletes vita lezárását követően azt elfogadni szíveskedjék. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.)