DR. KISS RÓBERT (SZDSZ): Tehát a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslathoz több módosító javaslatot nyújtottam be. Az előzőekben Kósa Lajos a FIDESZ részéről kifogásolta azt, hogy ezeket a környezetvédelemmel kapcsolatos módosító javaslatokat nem ezekben a törvényekben, nem ilyen módon, és nem így kellett volna szabályozni. Ezzel valóban én magam is, a gondolattal magával egyetértek, csak a probléma a dologban az, hogy egy külön törvénytervezetet is benyújtottam, illetve benyújtottunk, ami a privatizáció során kifejezetten a környezeti, illetve környezetvédelmi felelősséget határozta volna meg, és talán emlékeznek rá képviselőtársaim, amikor olyan nagy számban részt vettek, leszavazták ennek a napirendre tűzését. Ezért kénytelen vagyok ezeket a módosító javaslatokat fenntartani, amit az akkori napirendre tűzés előtti beszédemben el is mondtam. A módosító javaslatoknak a tartós állami tulajdon kapcsán tulajdonképpen két, illetve három lényege van. Az első a módosító javaslatok sorában az, hogy a Vagyonkezelő Részvénytársaság és a koncessziós szerződés megkötésére jogosult miniszter, amikor megállapodik a pályázat kiírásáról, illetve a koncessziós szerződés megkötése során érvényesítendő szempontokról, akkor érvényesítse a szükséges környezetvédelmi célokat is tartalmazó szempontokat. Tehát a koncessziós szerződésekben a környezetvédelmi szempontok is érvényesüljenek. (Folytonos zaj.) Tekintettel arra, hogy a környezet helyreállítása, így különösen a veszélyes hulladéklerakások felszámolása és az újrahasznosítás koncessziók útján történhet, a koncesszióba adás feltételeinek meghatározásánál a környezetvédelmi cél kikötése rendkívüli jelentőséggel bír. Ezt sajnos több bizottság - a környezetvédemi bizottság kivételével - nem támogatta. A következő módosító javaslat még mindig ennek a koncepciónak a részeként, hogy a kezelésbeadás feltételeinek meghatározásánál a környezethasználatra és környezethelyreállításra is tekintettel levő és az illetékes környezetvédelmi felügyelőség közreműködésével megállapított feltételeket is vegye figyelembe. Ez azt jelenti, hogy a környezetvédelem szempontjait minden vállalkozási tevékenység, így a vagyonkezelői tevékenység során is feltétlenül érvényesíteni kell. Ennek biztosítása érdekében tartjuk szükségesnek azon kikötést, hogy a pályázat elnyeréséhez környezetvédelmi feltételeknek is meg kelljen felelni. Tehát a kezelésbeadás csak a környezethasználatra és környezet helyreállításra is tekintettel levő, és az illetékes környezetvédelmi felügyelőség közreműködésével megállapított feltételeket tartalmazza, tehát a környezetvédelmi felügyelőséget is be kell vonni ebbe a tevékenységbe, és a környezetvédelmi felügyelőséggel együttesen kell megállapítani azokat a környezeti feltételeket, környezetvédelmi előírásokat, amelyeket a kezelésbevevőnek is minden alkalommal érvényesítenie kell. (Folytonos zaj.) Azt hiszem, talán ez a hangzavar abból adódik, hogy még az előző mentelmi szavazásnál a mentelmi jogát nem függesztette föl az Országgyűlés képviselőtársamnak. Lehet, hogy ezen fölbuzdulva több képviselőtársam elindult ugyanazt a tevékenységet gyakorolni, ami miatt nem függesztették föl a mentelmi jogát+ Folytatom akkor a módosító javaslatnak az indokolását. A következő - és még mindig ugyanebbe a koncepcióba illeszkedik - a pályázat elbírálása során figyelembe kell venni a pályázó által a munkavállaló foglalkoztatása, jövedelme, illetve szociális ellátása mellett a környezet helyreállításával és védelmével kapcsolatosan vállalt kötelezettségeket stb. stb. Tehát azt is mindenféleképpen figyelembe kell venni, hogy a koncesszióba vevő milyen környezet helyreállításával és védelmével kapcsolatos kötelezettségeket vállal. Tehát vállalja-e adott esetben azt, hogy a környezetet helyreállítja, a környezetszennyezést lokalizálja, vagy egyáltalán a környezetvédelemmel kapcsolatosan milyen tevékenységet fog a következőkben már a kezelésbevétel során alkalmazni. Minthogy a környezet védelme a pályázat kiírásakor is e koncepció szerint feltétel, szükséges, hogy az elbíráláskor is meghatározó szempont legyen annak érdekében, hogy a környezeti szempontból a legkedvezőbb megoldást kínáló pályázónak e vállalt kötelezettsége alapján nagyobb esélyes legyen a pályázat elnyerésére. (18.40) Még mindig ennek a koncepciónak a részeként, és a környezetvédelemmel kapcsolatosan: a vagyonkezelő részvénytársaság azzal a pályázóval köthessen szerződést - ez is a módosító javaslat egyik része -, aki a pályázatot megnyerte, aki - illetve aki, és ez a módosításnak a lényege - környezetvédelmi szempontból is a legkedvezőbb ajánlatot tette. Tehát a pályázat elbírálásánál mindenféleképpen legyen az szempont, hogy környezetvédelmi szempontból is a lehető legkedvezőbb, a legkevésbé környezetszenynyező pályázó kaphasa, illetve nyerhesse el a pályázatot. Ez azt jelentené, hogy a környezetvédelemnek kiemelt szempontja legyen e területen. A vagyonkezelésre irányuló szerződés tartalmát a felek a jogszabályok keretei között, illetve az előző bekezdésekben foglaltak figyelembevételével szabadon állapítják meg, azonban a szerződésben a környezethasználat környezetvédelmi felügyelőség által megállapított feltételeit ki kell kötni. Következésképpen csak olyan szerződés köthető, amelyben a környezetvédelmi felügyelőség átlal meghatározott feltételek szerepelnek, tehát ezeknek a környezetvédelmi feltételeknek a pályázatot elnyerőnek mindenféleképpen eleget kell tennie. Ennek a módosító javaslatnak tulajdonképpen az a lényege, hogy a környezetet veszélyeztető tevékenységek ne legyenek a szerződésben foglalt feltételek nékül folytathatók. Egy módosító javaslat még mindig: ha a szerződés tárgya olyan vagyontárgy, amely környezethasználati engedélyköteles tevékenység megvalósítására szolgál vagy erre alkalmas, továbbá, ha az érintett vagyontárgy üzletszerű használata során veszélyes hulladék keletkezik vagy a vállalat az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvény mellékletében megjelölt tevékenységek valamelyikét üzletszerűen valósítja meg, a vagyonkezelésre vonatkozó szerződések csak az illetékes környezetvédelmi felügyelőség tájékoztatása után 30 nappal köthetők meg. A környezetvédelmi felügyelőség a bejelentés alapján állapotfelmérést rendelhet el az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvény szerint. E módosító javaslatnak tulajdonképpen az a lényege, hogy azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek ennek a törvénynek, illetve módosító javaslatnak a mellékletében szerepelnek, javarészt azok a tevékenységek, amelyek veszélyes hulladék mellékterméket is termelnek, vagy veszélyes hulladék is keletkezik a termelésük során, kötelesek legyenek bejelenteni e tevékenységüket a környezetvédelmi felügyelőségnek, és a környezetvédelmi felügyelőség az állapotfelmérést adott esetben a veszélyes hulladékokkal, vagy a környezetkárosítással kapcsolatosan elrendelheti. Ez azt jelenti, hogy ez a rendelkezés sokkal kevésbé szigorú, mint az eredeti elképzelés volt a környezeti hatástanulmányokról és környezeti hatásvizsgálatokról, amikor is valamennnyi gazdálkodó szervezetnek ezeket a környezeti hatástanulmányokat, környezetvizsgálatokat el kellett volna végeznie. Itt mindössze arról van szó, hogy legyen egy állapotfelmérés Magyarországon, amely a szovjet laktanyák esetében már megvalósult, hogy a szovjet laktanyáknak milyen a környezeti állapota, ez felmérhető legyen a különböző gazdálkodó szervek, gazdálkodó szervezetek esetében is. Tehát a gazdálkodó szervezet köteles legyen a szennyező tevékenységet, vagy a szennyező tevékenységéből származó hulladékokat, a hulladékoknak az elhelyezését a környezetvédelmi felügyelőségnek bejelenteni. Hangsúlyozom még egyszer, tehát állapotfelmérésről van szó, csak a bejelentési kötelezettség terheli a gazdálkodó szervezeteket, hogy hol van a veszélyes hulladék. Ne legyen olyan probléma, mint azt már bizonyára több képviselőtársam tudja és ismeri, hogy a Lehel Hűtőgépgyár esetében például még a mai napig is folynak a kutatások és vizsgálatok, hogy egyáltalán a veszélyes hulladékok hol, milyen mennyiségben vannak, és milyen veszélyes hulladék található. Tehát ezt megkönnyítendő, a gazdálkodó szervezetnek a vezetése, amely nyilvánvalóan tudott ezeknek a veszélyes hulladékoknak az elhelyezéséről, jelentse ezt be, hogy milyen veszélyes hulladékai vannak, milyen környezetkárosító tevékenységet hajt végre. Ezzel sok millió, vagy adott esetben, ha már a Lehet Hűtőgépgyárat említettem, sok milliárd forint megspórolható azzal, hogy nem kell külön kutatásokat és külön erre szervezeteket megbízni, hogy ezeknek a veszélyes hulladékoknak, környezetkárosító tevékenységnek az eredményeit kutassák föl, vizsgálják ki, határozzák meg, hogy milyen anyagokról van szó, hogy milyen anyagok vannak, és ezek az anyagok hogyan léptek reakcióba egymással, vagy egyáltalán hogyan viselkednek azon a területen, ahol elhelyezve vannak. Több esetben előfordult, hogy mezőgazdasági területen helyezték el ezeket a veszélyes hulladékokat, és a gazdálkodó, mezőgazdasági tevékenységet folytató szervezetnek tudomása sem volt arról, hogy itt veszélyes hulladékok vannak, míg a gazdálkodó szervezetek ezt tudták. Ezek nagymértékben megkönnyíthették volna egyrészt Magyarország környezeti állapotának a felmérését, másrészt pedig azt, hogy ne olyan, adott esetben élelmiszereket fogyasszunk el, amelyekről nem tudjuk ugyan, de nagymértékben vegyi anyagokkal szennyezettek. A környezethasználattal, illetve környezetkárosítással járó tevékenységeket a javaslat csak állapotfelmérés alapján engedélyezi. Tehát az állapotot be kell jelenteni a felügyelőségnek, és a felügyelőség adott esetben, hogyha súlyos környezetkárosításról, környezetszennyezésről van szó, rendelheti el csak a hatásvizsgálatot. A környezetre káros vagy veszélyes tevékenységet folytató vállalatok esetén a tevékenységek továbbfolytatása csak a környezetvédelmi felügyelőségekhez tett bejelentés, állapotfelmérés alapján, illetve a felügyelőség által meghatározott feltételek szerint történhet. Ez egy újabb könnyítés lenne szintén a gazdálkodó szervezeteknek, mert nem saját maguknak kellene, hanem a felügyelőség határozná azt meg, hogy mit kell ezekkel a veszélyes hulladékokkal vagy más környezetkárosító anyagokkal tenni, illetve a környezetvédelmi felügyelőségekkel együttműködve végezhetnék el adott esetben az állapotfelmérést, ami a gazdálkodó szervezetnek is bizonyos métékig az anyagi terheknek a csökkentését jelentené, másrészről pedig a környezetvédelmi felügyelőségnek is, hogy nem kellene sok millió, vagy adott esetben milliárd forintot a környezetkárosító tevékenységekre, vagy a környezeti károknak egyáltalán a felmérésére, és nem is az elhárítására fordítani. A Vagyonkezelő Részvénytársaság az e törvényben foglalt rendelkezések keretei között a versenyeztetési eljárásra szabályzatot készít, melyben meghatározhatja a pályázati eljárás környezethasználati és környezetvédelmi szempontokat is tartalmazó részletes szabályait. Tehát előre meghatározza a környezethasználati és környezetvédelmi szempontokat is tartalmazó részletes szabályait. Tehát előre meghatározza a környezethasználati és környezetvédelmi szempontokat is a Vagyonkezelő Részvénytársaság, amikor ez a kötelezettség e törvény szerint előírásra kerül. Értelemszerű, hogyha a pályázatok kiírása és elbírálása során a környezeti szempontok játsszák az egyik szerepet, akkor ezeknek a versenyeztetési eljárás szabályai között is szerepelniük kell. A következő módosító javaslat, hogyha az országos közszolgálati feladatot kizárólagos vagy többségi állami tulajdonú gazdasági társaság látja el, a társaság e tevékenységével csak akkor hagyhat fel, ha a közszolgálati feladat ellátása más módon biztosított. Ez teljesen egyértelmű mindenki számára. És a módosítás lényege az, hogyha a módosítási tevékenységgel felhagyó a környezet helyreállításáról gondoskodott. Tehát adott esetben szintén az információ megtartásának és a fölösleges vizsgálatoknak az elkerülése érdekében a gazdálkodó szervezeteknek nyilvánosságra kell hoznia, hogy milyen környezeti károk keletkeztek a tevékenysége során, illetve ezek a környezeti károk hogyan háríthatók el. Tehát azt jelenti, hogy környezeti károk - ez leginkább a veszélyes hulladékokra vonatkozik - ne maradjanak gazda nélkül, hogyha egy gazdálkodó szervezet megszűnik, mert ez ismét az állami költségvetést és a környezetvédelemnek a költségvetését növelné, és nagyon megnehezíti a kutatások miatt, a kutatási költségek miatt, a feltárási költségek miatt és az anyagok ismeretlensége miatt is többek között azt, hogy milyen környezetszennyező, környezetkárosító anyagokról van szó, és nem kell több évig, vagy évtizedig adott esetben kutatni azt, amikorra már ez a károsító anyag sokkal nagyobb károkat okozott, mint hogyha akkor, amikor ezt megtalálták, valamilyen úton-módon lokalizálták volna. Megint csak jó példaként tudom mondani a szovjet laktanyákat. Tehát a szovjet laktanyákhoz hasonlóan ennek a módosító csomagnak tulajdonképpen az a lényege, hogy legyen egy gazdája a környezetkárosító tevékenységnek, a környezetszennyezéseknek, ne szünhessen meg gazdálkodó szervezet anélkül, hogy nem hozná nyilvánosságra, illetve nem lokalizálná valamilyen úton-módon ezeket a környezeti károkat, és nem határozná azt meg, hogy hogyan, és milyen környezeti károkat okozott, amiről tudomása van. (18.50) Környezeti szempontból különösen veszélyes a tevékenységgel való felhagyás, mert ilyenkor a környezeti károkért való felelősség és a környezet helyreállításával kapcsolatos kötelezettségek utólagos tisztázása igen nagy nehézségbe ütközik. Erre, azt hiszem, nem is kellene példát fölsorolni. Valamennyi képviselőtársam tud erről. Ezért szükséges az e kérdésben való döntés meghozatala még a tevékenység végleges megszüntetése előtt. A következő: a Vagyonkezelő Részvénytársaság az adózott nyereségből elkülönített eredménytartalékot képez. Az elkülönített eredménytartalékba kell helyezni a Vagyonkezelő Részvénytársaság évi adózás utáni nyereségének 15%-át, amíg az el nem éri a Vagyonkezelő Részvénytársaság mindenkori alaptőkéje értékének az alapításkor a Kormány által meghatározott százalékát. Az elkülönített eredménytartalék különösen a Vagyonkezelő Részvénytársasághoz tartozó gazdasági társaságok újjászervezése veszteségeinek fedezésére, és a módosító javaslat szerint a környezet helyreállítására is szolgál. Tehát nemcsak a tevékenység újraszervezésére, hanem a környezet helyreállítására, ezen belül értendő, amit az előző módosító javaslat kapcsán elmondtam, ezeknek a költségeknek a fedezését is megteremteni, egyúttal ezeknek a fedezésére is szolgálna. A módosító javaslat abból indul ki, hogy a környezeti károk fedezetére és a környezet helyreállítására mindenütt tartalékalapot kell vagy kellene képezni. Ez teszi indokolttá annak előírását, hogy a Vagyonkezelő Részvénytársaság eredménytartaléka is felhasználható legyen környezetvédelmi, illetőleg környezet-helyreállítási célokra. Tekinettel arra, hogy a javaslat a Kormányra bízza annak meghatározását, hogy az eredménytartaléknak az alaptőke mekkora százalékát kell majd elérnie, s a Kormány ezen döntését e törvényjavaslathoz fűzött módosító javaslatunkkal nem áll módunkban befolyásolni+ A javaslatban előírt adózás utáni nyereség 10%-os arányának 15%-osra történő felemelésével kívántuk kifejezésre juttatni azt, hogy az eredménytartalék felhasználási céljai között szerepeltetett környezetvédelmi és környezet-helyreállítási költségek a tartalékalap megemelését igénylik, különösen arra való tekintettel, hogy a veszteséges vállalatoknak feltehetően nem áll módjukban ezt a feladatot megoldani. Tehát a gazdálkodó szervezeteknek ez egyfajta támogatást vagy alapot jelentene a környezeti károknak, azok továbbterjedésének a lokalizálására vagy helyreállítására. Ezt nyilvánvalóan az összeg és a környezeti károk is befolyásolják. Az átalakult vállalatnak a létrejövő gazdasági társaság a környezethasználati engedélyek körét kivéve általános jogutódja. Nem tudom, képviselőtársaim mennyire ismerik a környezetvédelmi törvényt vagy a környezetvédelmi törvény után megjelent különböző rendű, szintű jogszabályokat, ugyanis 1981-ben jelent meg például a veszélyes hulladékokra vonatkozó rendelet, és emellett államtitkári utasításoktól kezdve, államtitkári rendelkezéseken keresztül nagyon sokfajta jogszabály határozza meg ezeket. És nyilvánvalóan nagyon sok helyen lehetségesek, illetve vannak is lehetőségek arra, hogy kibújjon a gazdálkodó szervezet, vagy a felügyelőségek külön engedélyével egyáltalán olyan határértéket kapjon, amelyet bármelyik gazdálkodó szervezet bármilyen környezetszennyezés esetén teljesíteni kíván. Van olyan is, aki teljesen felmentést kapott adott esetben a határértékek alól és meghatározatlan időre. Ez azt jelenti, hogy olyan mértékben szennyezi a környezetet és annyi ideig, ameddig csak az energiája bírja, ameddig erre egyáltalán képes. Szeretném fölhívni képviselőtársaimnak a figyelmét, amikor erről a módosító javaslatról döntenek, hogy Magyarország az elmúlt szombaton aláírt két környezetvédelmi egyezményt, amelynek elfogadására a környezetvédelmi világtalálkozó keretében Rio de Janeiróban került sor, és ezeknek a konvencióknak az elfogadása, a magyar jogalkotásba való beillesztése is az Országgyűlésnek a feladata lesz. Tehát ezeknek a feltételeknek csak akkor tudunk eleget tenni, ha ezeket az engedélyeket, amelyek korlátlan lehetőségeket biztosítanak a környezetszennyezés területén néhány gazdálkodó szervezetnek, ezeket az engedélyeket jogutódként nem viszi tovább a gazdálkodó szervezet, hanem lehetősége van a felügyelőségnek ezeknek a felülvizsgálatára, tehát adott esetben legalább arra, hogy az engedélyt valamilyen módon megvonják, és csak a jogszabály által előírt határértékének megfelelő környezetszennyező tevékenységet folytathassanak. Én azt gondolom, hogy a módosító javaslatok sorában talán ez az egyik legfontosabb. Ezt a módosító javaslatot, azt hiszem, nem egyedül csak én nyújtottam be. Ehhez hasonlót benyújtott még Gyurkó János képviselőtársam is, és talán Ráday Mihály képviselőtársam is. Ugyanígy a környezetvédelmi engedélyekkel kapcsolatos, hogy az átalakulás előtt kiadott hatósági engedélyek jogosultja a környezetvédelmi engedélyeket kivéve, a létrejövő gazdasági társaságnak ne lehessen a jogutódja. Az általános jogutódlás azt jelentené, hogy a korábbi környezethasználati engedélyek tekintetében az átalakuló vállalkozás feltétel nélkül örökli jogelődjének környezetszennyezési jogát. Környezeti szempontból csak akkor várható megújulás, ha ennek lehetőségét a törvény eleve kizárja. A jogutódlás a környezetvédelmi engedélyek tekintetében azt jelentené, hogy a korábbi környezethasználati engedélyeket az átalakuló vállalkozás feltétel nélkül örökli, és vele jogelődjének környezetszennyezési jogát is. A következő bekezdésekkel ennek lehetőségét kívánja kizárni a módosító javaslat. Tehát a módosító javaslatcsomagnak az a része, amelyik a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslatra vonatkozik, ennek három csomópontja lenne. Az első csomópont, amit már korábban fölsoroltam, és hadd foglaljam még egyszer össze, hogy a koncesszióbaadás során környezetvédelmi szempontokat is érvényesíteni kell, tehát legyenek a pályázatnak környezetvédelmi feltételei is, hogy ne lehessen bármilyen környezetszennyező tevékenységet Magyarországra hozni, ne lehessen bármilyen környezetszennyező tevékenységet Magyarországon folytatni, mert ennek a helyreállítása, lokalizálása, költségei sokkal nagyobb terhet jelentenek az ország számára, mint adott esetben már a pályázat kiírásában is ezeknek a feltételeknek az érvényesítése. A másik ilyen csomópont a költségfedezetnek ehhez való megteremtése, a tartalékalapnak 5%-kal való felemelése, illetve ez a tartalékalap a környezeti károk helyreállítása, lokalizálása terén mindenféleképpen legyen részese. Ez azt jelentené, hogy a költségfedezete is megteremtődne legalább minimálisan annak, hogy a környezeti károk ne terjedhessenek tovább. A másik ilyen csomópont az, hogy a környezetvédelmi engedélyek és elsősorban azok az engedélyek, amelyek a határértékek túllépését engedélyezték, általában határozatlan időre szóltak. Tehát ha Magyarország valóban Európához akar csatlakozni, olyan gazdálkodó tevékenységet gyakoroljon, amelyek nem károsítják olyan nagy mértékben a környezetet, mint amilyen nagymértékben korábban a jogelődök károsították, vagy a felügyelőségnek legyen meg az a lehetősége, hogy előír egy határidőt, hogy a határértékekre mikor kell csökkentenie a környezet szennyezését. Gondolom, bármelyik képviselőtársam tudja, aki utánanéz, hogy aki a korábbi években, különösen a 80-as évek elején ilyen felmentésért folyamodott vagy ilyen felmentést kért, vagy a határérték megváltoztatását kérte, majdnem valamennyi gazdálkodó szervezet megkapta. A következő és a harmadik és utolsó csomópontja ennek az, hogy legyen a gazdálkodó szervezeteknek egy bejelentési kötelezettsége. A bejelentési kötelezettség azt jelentené, hogy köteles a környezeti kárait, a környezetszennyezéseket bejelenteni, hiszen ennek a gazdálkodó szervezetnek vagy a vezetőjének nyilvánvalóan tudomása van arról, hogy hol vannak ezek a környezetszennyezések, környezeti károk, és ne kelljen - ismétlem még egyszer - a költségvetésből, a környezetvédelmi költségvetésből vagy az új gazdálkodó szervezet költségéből ezeket kutatásokra fordítani, amikor egy egyszerű bejelentéssel megoldható lenne az, hogy több millió vagy több milliárd forintot adjanak ki különböző környezeti vagy környezetvédelmi kutatásokra. (19.00) Már legalábbis a környezetszennyező anyagoknak a felkutatására. És ez nemcsak a környezetvédelem területén jelentkezik szerintem, ezek a költségcsökkentések, hanem az egészségügy területén is, mert adott esetben különböző környezetszennyező anyagokból származó egészségkárosodásoknak a gyógyítása, és annak a költségei is nyilvánvalóan csökkeni fognak. Én remélem, hogy azt a döntést, ami a bizottságokban ez ügyben született, amelyek - a környezetvédelmi bizottság kivételével - nemcsak az én javaslatomat, hanem a többi környezetvédelemmel kapcsolatos módosító javaslatot sem támogatták, az Országgyűlés felül fogja bírálni olyan módon, hogy valamelyiket - nem szükségszerűen ezt a módosító javaslatot, hanem más képviselőtársaimnak a környezetvédelemmel kapcsolatos módosító javaslatait - valamilyen úton-módon támogatják, hiszen kötelez bennünket több környezetvédelemmel kapcsolatos szerződés, így a korábban említett Rio de Janeiróban aláírt - még egy hete sincs, hogy aláírt - szerződések. Tehát ezért kérem képviselőtársaimat, hogy ezeket a módosító javaslatokat támogassák. Ha már azt a törvénytervezetet, amely kifejezetten a privatizáció során a környezeti felelősséggel foglalkozott, nem támogatták. Még egy dolog, ami nincs a módosító javaslatban, de tekintettel arra, hogy ez a három törvénytervezet egyszerre szerepel az Országgyűlés napirendjén, el kell mondanom, hogy a harmadik ilyen törvénytervezetben szerepelnek különböző fajta mentességek is. Adott esetben a nyilvánosságra hozatal, vagy a bejelentési kötelezettség, a környezeti károknak a bejelentési kötelezettsége okán egyúttal felelőssé is lehetne tenni különböző személyeket. De ez bizonyos fajta mentességet ad a gazdálkodó szervezetek vezetőinek, hiszen azt hiszem, hogy fontosabb és sokkal elsődlegesebb szempont az, hogy legalább ezekről a környezeti károkról tudjunk, és legalább ezeket a környezeti károkat lokalizálni tudjuk, hiszen nemcsak az egészségügy területén jelentkeznek ezek a költségek, hanem adott esetben a vízügy területén is. Hiszen ezek a környezetszennyező anyagok a későbbiek során a talajvízbe szivárognak, és a talajvízből nyert ivóvízellátás során nagyon nagy költségeket, hatalmas összegeket emészt föl a víznek a tisztítása, vagy egyáltalán az egészséges ivóvíznek a megteremtése. És ne kerülhessünk olyan sorsra adott esetben, hogy a csapból folyó víz ihatatlanná, használhatatlanná válik, és nemcsak az ország egyes részein - mint ahogy az előző határozati javaslatban szerepel - kelljen zacskókból vagy más úton-módon, egyedi módon megoldani az ivóvízellátást, hanem valóban ez a csapvíz továbbra is az maradhasson, és abból a talajvízrétegből, amely talajvízrétegből korábban vették a vizet, lehessen. Mert adott esetben - a nyugat-európai országokban erre számos példa van - ha mélyebbről történik a vízkivétel, akkor az is óriási költségeket emészt föl. Én azt gondolom, hogy ennek a módosító javaslatcsomagnak, vagy bármelyik képviselőtársam által ilyen körben benyújtott módosító javaslatcsomagnak az elfogadásának a költségigényei elenyészőek ahhoz képest, amilyen költségeket megspórolhatnánk ezzel, amilyen költségeket az elkövetkezendők során folyamatosan kellene a költségvetésnek kiadnia. Tehát még egyszer kérem képviselőtársaimat, hogy Gyurkó Jánosét vagy Ráday Mihályét, vagy más képviselőtársamét, aki hasonló módosító javaslatot nyújtott be, természetesen elsősorban a sajátomat kérem, hogy a szavazásnál támogassák. Köszönöm szépen. (Taps.)