DR. WEKLER FERENC (SZDSZ): Köszönöm, Elnök Úr. Érthetetlen számomra az, hogy az a Kormány, amely szavakban állandó és mély felelősséget érez Magyarország és a magyarság iránt, miért nem használja ki azt az - egyébként szomorú - tényt, hogy demográfiai okokból csökken a közoktatásban részt vevő gyerekek száma; miért nem használja ki azt a lehetőséget, hogy pluszpénzek ráfordítása nélkül a közoktatás minőségi javítására kerülhetne sor az elkövetkező években akkor, hogyha szinten tartanák azt az állami támogatást, amelyet megszoktunk, a következő évben. Mint említettem, nem ez történik: a közoktatásra szánt pénzek a jövőben csökkenni fognak - és ez az oktatás minőségének a rovására zajlik. Nyugat-európai és távol-keleti példák bizonyítják, hogy az oktatásra szánt pénzek nem kidobott pénzek: nagyon is megtérülnek, viszonylag rövid időn belül megtérülnek akkor, amikor a gazdaságban át kell képezni a munkaerőt, amikor olyan képzett emberekre van szükség, akik az ország gazdaságában dolgozni tudnak. A közoktatásra fordított pénz nem kidobott pénz - és azt hiszem, ezt mindannyiunknak meg kellene értenünk. Azt, hogy a kormányzat nem megfelelő súllyal foglalkozik a közoktatás kérdéseivel, az elmondottakon túl mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az év hátralévő részében nem szerepel a Kormány törvényalkotási programjában a közoktatási törvény megtárgyalása a Parlamentben. Megfelelő törvények nélkül egy ideig még működhetne a magyar iskolarendszer, hiszen a pedagógusok alkotóereje, a szülők önfeláldozása, a gyerekek ösztönei sok mindenen átsegítették már a magyar iskolarendszert - de pénz nélkül egyre nehezebb lesz. Ezek után engedjék meg, hogy a televízión keresztül a gyermekeknek és a pedagógusoknak sok sikert kívánjak+ (Zaj, közbeszólások a jobb oldalon.) + a következő tanévre. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)