DR. PAP JÁNOS (FIDESZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új változat a régihez képest annyiban tér el, hogy egy-két gépelési hibát még azelőtt kijavítottam, mielőtt a Ház napirendre tűzné ezt az indítványt - tehát tartalmában nem tér el az eredeti indítványtól. Önálló képviselői indítványom napirendre tűzését a következőkkel kívánom indokolni: Ma már sajnos, megállapítható tény, hogy a szigetközi táj évtizedek óta a pusztulás útján van. A 70-es évektől a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszertől vártuk, hogy ezeket a gondokat majd megoldja - ma viszont ott tartunk, hogy a BNV jogosságát és szükségességét a Szigetköz állapotával indokolják. Ez a felfogás alapvetően téves volt, és véleményem szerint ma is az: tudomásul kell venni, hogy a vízlépcső nem oldja meg a Szigetköz problémáját. Ezért ez a felfogás, mint említettem, teljesen hamis, miszerint - ez elsősorban egyes vizes szakemberek véleménye - a Szigetköz csak vízlépcsővel, illetve duzzasztással menthető meg. Tisztán kell látnunk, hogy - a BNV jövőjétől elvonatkoztatva - szükséges megoldást találni az ország ezen ritka értékes tájának a megmentésére. Gyakori érv, miszerint a nullvariáns nem állítja meg a Szigetköz pusztulását. Ez a tény önmagában igaz, de nem elégséges érv ahhoz, hogy ezért kell megépíteni és üzemeltetni a dunakiliti duzzasztót, és hajózásra majdan a belvízcsatornát használni. Megjegyzem, hogy ez utóbbi esetben sem szűnnek meg a meglévő problémák. Véleményünk szerint a táj megmentésének főbb sarokpontjai a vízlépcsőtől függetlenül is megállapíthatók - és úgy érzem, ezt meg is kell tenni. Indoklásul röviden a következőket szeretném elmondani: Sajnálatos módon ma már látjuk, hogy a vízlépcsőre irányuló megoldás valószínűleg néhány évet igénybe vesz. Jó példa erre a Dunai Rehabilitációs Irodától kapott tájékoztató - a nyári szünetben kaptuk - mely szerint a bős- nagymarosi vízlépcsőrendszer egyik fő eleme a nagymarosi duzzasztó lett volna, a körgát elbontása valamikor 1994 második félévében kezdődik el. Én azt gondolom, a Szigetköz esetében ekkora kivárásra nincs módunk, hogy ezt megtegyük. Azt gondolom, ez idő alatt jelentősen romlana a táj állapota, és egyre több olyan folyamat indul be, amely már visszafordíthatatlan. Reményeim szerint egy rehabilitációs terv bemutatja azt is, hogy nincs szükség a vízlépcsőre, sőt, csak anélkül lehet reális megoldást találni - de feltétlenül meg kell mutatni, hogy melyik ez a megoldás. Mert - én is elfogadom - önmagában a nullvariáns kijelentése nem hoz megoldást. Abban bízom, hogyha önök napirendre tűzik önálló indítványomat, akkor a Kormány 1992. december 31-éig a Szigetközre vonatkozóan egy konkrét rehabilitációs tervet tud a Parlamentnek benyújtani. Köszönöm figyelmüket, és kérem, támogassák indítványomat. (Taps.)