DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közismert nevén emberi jogi egyezmény aláírásával - mint az ismeretes - 1990. november 6-án Magyarország is teljes jogú tagjává vált az Európa Tanácsnak. Erre vonatkozóan - az Országgyűlés előtt ismert - a 40 évvel korábban megkötött, 1950. november 4-én kelt egyezmény részesei lettünk. Az egyezmény különböző előírásai és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeink igen jól ismertek a tisztelt Országgyűlés előtt, igen sokszor hivatkoztunk - önök is, a Kormány is - ennek mielőbbi és minél sürgősebb ratifikálási eljárására. Mi akkor is úgy nyilatkoztunk, és ennek megfelelően történtek az előkészítő munkák, hogy mintegy másfél- két év kell a ratifikálással kapcsolatos tevékenység elvégzésére, és ahhoz, hogy a tisztelt Országgyűlés elé terjeszthessük ezt. Örömmel konstatálhatjuk, hogy ezt az időtartamot sikerült - azon belül maradva - teljesíteni. Természetesen annak szem előtt tartásával, hogy az egyezmény legnagyobb jelentősége az ahhoz való csatlakozás, legnagyobb és különleges jelentősége az, hogy olyan kötelezettséget vállal ezzel a Magyar Köztársaság, amelynek alapján az egyezmény által létesített Európai Emberi Jogi Bizottság és az Európai Emberi Jogi Bíróság eljárásának alanya lehet, mégpedig - mint jól ismert - egyéni panaszügyekben. Alávetjük tehát magunkat az egyezmény elfogadásával az egyéni panaszügyekkel kapcsolatos eljárásokban a bepanaszolt pozícióra is természetesen. Nyilvánvaló, hogy a valamennyi Európa tanácsi tagállam által elfogadott egyezmény önmagában, annak vizsgálata kevés volt, kevés lett volna ahhoz, hogy a tisztelt Országgyűlésnek a ratifikálást ajánljuk. (16.40) Egy hosszú bizottsági és bírósági gyakorlatot, a negyven év során felgyülemlett, különösen az utolsó időszakban és különösen ennek a térségnek a taggá vált országaival kapcsolatban felmerülhető és ilyenként jelentkező pozíció adta nehézségeket kellett figyelembe vennünk. Ilyen munka, másfél évig tartó alapos átvizsgálás után, megtörtént; a tisztelt Országgyűlés minden tagja megkapta azt a tanulmányt, amely bemutatja ennek a munkának nemcsak a menynyiségi, hanem a minőségi részét is. Úgy gondolom, hogy ez önmagáért beszél. Ennek a teljes körű átvizsgálásnak a munkálatai, azt hiszem, egyértelműen igazolják azt a korábbi feltételezésünket, hogy alapvetően a magyar jogrendszer megfelel és kielégíti az egyezményben meghatározott emberi jogi követelményeket. Tulajdonképpen 1989-től kezdődően napjainkig is folyó törvényalkotás mind az Alkotmány széles körű módosításait, mind pedig mindazokat az alkotmányos törvényeket illetően, amelyek azóta is megszülettek, vagy éppen a tisztelt Parlament munkáját képezik, kielégítik, és minden félelem nélkül várhatja a Magyar Köztársaság az Emberi Jogi Bizottság vagy az Emberi Jogi Bíróság illetékességét. Ugyanakkor az elemzés jogrendszerünk néhány olyan pontjára is ráirányította a figyelmet, ahol a jogszabályok nem a kívánt mértékben állnak összhangban az egyezménnyel. Körülbelül 10 jogszabály van - ezek általában törvények -, amelyeknek részleges módosítása szükséges az összhang megteremtése érdekében. Így egy korábban, nem olyan nagyon régen elhangzott interpellációra adott válasz kapcsán már rámutattam arra - és itt most nem részletezném, csak felsorolásszerűen -, melyek azok a területek, ahol jogi szabályozásra, módosításra kell hogy sor kerüljön. Elsősorban a fegyveres testületek tagjaival szemben alkalmazott szabadságvesztést is, szabadságelvonást is jelentő fegyelmi büntetések bírói felülvizsgálatával kapcsolatban kell előterjesztést tennünk majd, az elmegyógyintézetbe való befogadás és az intézetben tartás bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos teljes körű skálát biztosítani kell, érdemi felülvizsgálattá kell ezt tenni. Szabályoznunk kell - a Kormány éppen legutóbb tárgyalta ennek a tervezetét - az országba történt jogtalan belépés, illetve jogtalan itt-tartózkodás miatt vagy éppen egy kiutasítással kapcsolatban elrendelt őrizetbe vétellel kapcsolatos jogorvoslati rendszert, illetőleg be kell vezetni ezzel kapcsolatban a bírói felülvizsgálat lehetőségét, továbbá a szabálysértési ügyekben kiszabott bírság elzárássá való átváltoztatásával kapcsolatos határozat elleni bírói jogorvoslatot teljes körűvé kell tenni. Ugyanakkor azt is lehetővé kell tenni - mivel ez a hazai jogforrássá váló nemzetközi egyezmény a magyar bíróságok mindennapi munkájának is részét fogják képezni -, de abban az esetben, hogyha a konkrét ügy kapcsán egy bíróság a hazai jog bármelyik jogszabályának az egyezménnyel való konfliktusát észleli, akkor az eljárás felfüggesztése mellett - a javaslatunk szerint, elképzelésünk szerint - az Alkotmánybíróság döntését kérje ebben az ügyben. Mindezeket, az itt felsorolt témákat illető törvénymódosítást jelentő jogszabálytervezetet a tisztelt Parlament elé kívánjuk még ebben az évben terjeszteni, így tehát tulajdonképpen a határozati javaslattal kapcsolatban a bizottságban előterjesztett módosító indítványban megfogalmazott időpontot a magunk részéről vállalni is tudjuk. Ugyanakkor van olyan terület, amelyet a rövid távot illetően nem látunk megoldhatónak: ez a szabálysértési eljárás kapcsán mindenféle szabálysértésre, tehát az összes szabálysértéssel fenyegetett tényállással kapcsolatos körre vonatkozó bírói felülvizsgálat megteremtése, nem elvi kifogások, hanem egyszerűen mennyiségi, ehhez fűződő infrastrukturális és általában az igazságszolgáltatás jelenlegi - amúgy sem könnyen teljesíthető - feladatai szabnak ennek határt. Így ebben a körben is, más országokkal azonosan, fenntartást javasolunk, és ezzel kapcsolatban az egyezmény 64. cikkelye alapján a fenntartás kizárja az egyezmény alkalmazását a szabálysértési ügyekre, általában az előbbi kivétellel: ahol szabadságelvonással járó átváltoztatásra van lehetőség, ott természetesen javasolni fogjuk a bírói felülvizsgálati lehetőséget. Ezzel egy időben hozzá kell kezdenünk - meg is történt ez - a szabálysértési jogterületnek az egyezménynek megfelelő reformjához, ez azonban többéves munka, reális teljesítése több év alatt várható csak el. Úgy ítéljük tehát meg, hogy a feltételek adottak az egyezmény és a kiegészítő jegyzőkönyvek megerősítésével kapcsolatban, ezért javasoljuk, hogy erősítse meg a tisztelt Országgyűlés az egyezményt. Ugyanakkor az egyezményhez csatlakozó egyetlen államnak, így nekünk sem érdekünk az, hogy annak alkalmazását a hatálybalépést megelőzően bekövetkezett tényekre is lehetővé tegye. Úgy gondoljuk, éppen a tisztelt Parlament elmúlt több mint két éve során jelentős jogalkotási terület volt mindaz a sok, törvénnyel igazolt törekvés, amely a korábbi korszakban elkövetett tömeges emberi jogi jogsértések orvoslását azzal a módszerrel, azzal az általános elvvel kívánta kompenzálni, amely a részleges és a reálisan megvalósítható kárpótlásokat és egyéb kompenzálásokat engedi meg. Nyilvánvaló az, hogy teljesen célszerűtlen, lehetetlen és igazságtalan is lenne, hogyha vállalnánk a korábbi jogsértésekből eredő panaszok nemzetközi fórum elé bocsátásának ódiumát akkor, amikor a tisztelt Országgyűlés erre vonatkozóan lényegében befejezett törvénykezési sorozatot tudhat maga mögött, ezért a bizottság és a bíróság illetékességének elfogadása kapcsán egy ilyen értelmű nyilatkozat tételét javasoljuk. Itt szeretném megjegyezni: általános gyakorlat az, hogy az államok a ratifikáció alkalmával olyan nyilatkozatot tesznek, amely szerint az egyezményt csak a megerősítést követően beállt tényekre lehet alkalmazni. Arra tekintettel, hogy az egyezmény és a kiegészítő jegyzőkönyvek a megerősítésükről szóló okiratnak az Európa Tanács főtitkáránál történő letétbe helyezésének napján lépnek hatályba Magyarországon, feltétlenül szükséges az is, hogy az egyezmény a hatálybalépést követő legrövidebb időn belül jogszabályi erővel bírjon, aminek viszont az a feltétele, hogy a törvénnyel kihirdetésre kerüljön. Ezért javasoljuk azt is az Országgyűlésnek, hogy az egyezmény megerősítésével egyidejűleg hívja fel a Kormányt a kihirdető törvény előterjesztésére. Az előbbi esetnek megfelelően a kisebb jelentőségű szerződések kapcsán is ez történt. Ezért kérem önöket, hogy a vonatkozó 1950. november 4. napján kelt egyezményhez csatlakozott nyilatkozatunkat szíveskedjenek az országgyűlési határozattal megerősíteni, és a határozati javaslatot annak változatlan tartalmával javasoljuk elfogadni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)