DR. KUPA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm Elnök Úr! E késői időben családi körben egy kicsit hosszabban szeretnék beszélni erről a kérdésről. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az 1992. évi költségvetésről szóló törvény kormánypárti javaslatra és általános elégedettségre azt a feladatot adta a Kormánynak, hogy a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek igazgatási kiadásainak differenciált csökkentésére olyan javaslatot tegyen, amely 1,2 milliárd forint megtakarítást eredményez, és azzal a költségvetés általános tartaléka növekszik. (19.10) A Kormány a javaslatot kidolgozta, arról ez év április közepén határozatot hozott, és a javaslatot - a törvény által előírt határidőig - az Országgyűlésnek benyújtotta. A Kormány nevében a jelentést a következők előrebocsátásával terjesztem elő a tisztelt Háznak elfogadásra: A központi igazgatási kiadások csökkentésére irányuló javaslatot a költségvetési egyensúly javítása céljából kellett kidolgozni, annak mértékét tárcánként a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásakor nem lehetett meghatározni. Sem az év elején nem állt rendelkezésre, és azóta sem készült olyan információs és értékelési rendszer, amelynek alapján ezen költségvetési jellegű intézkedésre automatikusan sor kerülhetne. Ezért a pénzügyminiszter főfelelősségére olyan javaslat volt kidolgozható, amely mindenekelőtt biztosítja az előírt megtakarítási kötelezettség teljesítését, de egyúttal megindítja azt a folyamatot is, amelynek során egyrészt az államigazgatás költségeiről, támogatásáról hiteles és követhető kép alakul ki, másrészt hozzásegít ahhoz, hogy a tartalmi racionalizálási feladatok megfelelő eszközrendszerrel és megfelelő szempontok alapján legyenek meghatározhatóak és befolyásolhatóak. A Kormány határozata alapján összesen kereken egymilliárd forint zárolására kerül sor a minisztériumoknál és országos hatáskörű szerveknél, további 136 millió forintot a saját bevétellel rendelkező országos hatáskörű szervek fizetnek be. 64 millió forintot - a Kormány felkérésére - a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés igazgatása, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, a Magyar Köztársaság Ügyészsége és az Állami Számvevőszék ajánlott fel - ezt a gesztust ezen a helyen is megköszönöm. Tisztelt Ház! A Kormány javaslata a közigazgatás korszerűsítésére vonatkozó kormányhatározat, valamint feladatterv elfogadása előtt született meg. Ennek megfelelően az akkori meghatározások körében jelöltük ki azokat a szervezeteket és előirányzatokat, amelyekre a takarékossági intézkedés kiterjed. Ugyanakkor a tárcákkal együtt feltártuk az alkalmazott információs rendszer szerint igazgatási jellegűnek tekintett kiadások szerkezetét és azok funkcióit. Megállapítottuk, hogy az eddigiekben igazgatásinak tekintett költségek jelentős része nem függ össze az igazgatási tevékenységgel. Ezek egy része más szervezetek dolgozói érdekében működő jóléti, ellátó és szakmai intézmények kiadásait tartalmazza. Még jelentősebbek azonban azon előirányzatok, amelyek az igazgatásban csak azért szerepelnek, mert a lebonyolítás technikailag ezen szervezetekre hárul. Tisztelt Ház! A takarékossági intézkedésre tett javaslatban a differenciálás követelményeinek oly módon tettünk eleget, hogy a publikált igazgatási kiadások lényegében teljes körét megterheltük, de e kiadások mögötti egyes funkciókhoz eltérő mértékű támogatáscsökkentést, illetőleg befizetési kötelezettséget kapcsoltunk. A valóságos igazgatási feladatkörre hárított elvonás általában 4-5%-ot tesz ki, s ez adja a teljes megtakarítás csaknem 50%-át. Néhány szervezetet, például a kárpótlási hivatalokat - az aktuális helyzetre tekintettel - mentesítettük a megtakarítás alól. Másoknál az országos hatáskör és az igazgatási funkció korlátozottsága és pontos arányának meghatározatlansága miatt alacsonyabb - 1-2%-os - mértéket kellett előírnunk. Ezen intézmények után a tárcák így is több mint egynegyed részben járultak hozzá az elvonáshoz. Az igazgatáshoz kapcsolt jóléti intézményeknél 50%-os, míg a különféle ágazati, szakmai célokat szolgáló kereteknél, intézményeknél l, azaz egyszázalékos csökkentést hajtottunk végre - ez a megtakarítás 15%-át teszi ki. A jelentős bevétellel rendelkező országos hatáskörű szerveknél átlagos elvonással számoltunk, mely a teljes kihatásból 17%-ot ér el. E bevételek egy részénél jogszabály-módosításra van szükség, vagy arra, hogy az érintett szervezet önként vállalja a befizetést. Tisztelt Ház! Az év első felében kidolgozott javaslat a közigazgatás korszerűsítésében különféle folyamatokat indított el, illetőleg hatása párhuzamosan folyó rendszerbeli átalakulásokkal együtt érvényesülhet. Így például több minisztériumnál sor került a jóléti és szociális intézményeknek az azok tevékenységéhez fűződő, jóval szélesebb körű érdekeltség miatt a szakmailag megfelelőbb körbe történő elhelyezésére, emellett önállósítására, gazdálkodásának fokozottan önerőre történő átállítására. Megkezdődött azon jogszabályok felülvizsgálata is, amelyek egyes intézmények működését a szolgáltatások díjtételei emelésével teszik rentábilissá. Néhány esetben még az év hátralévő részében is tervezünk szervezeti változtatást, mivel időközben elkészült a Központi Statisztikai Hivatal a tevékenységek egységes osztályozási rendszeréhez kapcsolódó, a közigazgatási tevékenységek besorolását tartalmazó nómenklatúrája, és megtörtént maga a besorolás. Ennek alapján differenciálhatóvá válik a központi igazgatás intézményeinek, költségeinek bemutatása is. Ezt az 1993. évi költségvetési törvényjavaslat első kötetében más ágazatokkal, más ágazatok újszerű besorolásával - szociális, egészségügy stb. - tanulmányozhatják majd. Tisztelt Ház! A felsoroltaknál jóval nagyobb jelentősége van azonban egy más típusú, más irányú megközelítésnek: ez a közigazgatás érdemi, vagyis tartalmi és szervezeti felülvizsgálata. Ennek alapja a közigazgatás korszerűsítéséről hozott kormányhatározat. E határozat szerint feladattervet kellett kidolgozni, amelynek alapján a Kormány elé kell terjeszteni a közigazgatás korszerűsítésének irányait és elveit tartalmazó programot. Már elfogadta a Kormány a nem minisztériumi szintű központi államigazgatási szervek jogállásának elveit, és annak alapján november 30-ig javaslat készül az országos hatáskörű szervek körére. Ez a most előterjesztett jelentéshez képest szakmailag és tartalmilag még inkább megalapozza a közigazgatás körét, és megállapíthatóvá teszi valós költségeit. Tisztelt Ház! Végül kérem a jelentés elfogadását, amelynek alapján a szóban forgó takarékoskodási intézkedést, a központi költségvetési intézményekre vonatkozó döntéseivel együtt, a Kormány saját hatáskörben végrehajtja. Köszönöm, Elnök Úr! (Taps.)