CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bős-Nagymaros ügyében messzemenően támogatjuk a Kormány álláspontját, politikáját+ (Taps, derültség a bal oldalon.) Köszönöm. Minél nagyobb határozottságra ösztönözzük a Kormányt ebben a kérdésben, amelyben, sajnos, ismételten a magyar nemzet megaláztatása folyik, nagy folyónk elrablásával. Erről röviden ennyit. A másik témában mi is sajnálatunkat fejezzük ki, hogy köztársasági elnök úr október 23-án a Kossuth téren ünnepi beszédét nem tudta elmondani. Különösen sajnáljuk, hogy ezzel árnyék borult nemzeti ünnepünkre. Én úgy vélem ugyanakkor, hogy mindannyian 1956 gyermekei vagyunk - a szemben ülők is, és az ezen az oldalon ülők is. És én úgy vélem, hogy 1956 szelleméhez méltatlan az a fogadtatás, amely a kétségtelenül sajnálatos Kossuth téri eseményt követte: ez a fogadtatás, ami körülbelül egy órája itt ebben a Parlamentben zajlik. Én szeretném megidézni az +56-ban elesett hősök emlékét e falak közé, és fölteszem a kérdést: vajon mit szólnának ahhoz, hogy odáig jutottunk, hogy 1992-ben a Kossuth téren a Magyar Köztársaság elnöke amikor beszédet kíván mondani, van egy hallgatóság, egy tömeg, és erre a tömegre az ellenzék globálisan rásüti a "szélsőjobboldali" bélyeget. Ugyanakkor Tölgyessy Péter képviselő úrtól - aki most ugyan távozott - hallom először - mert én nem voltam ott, de itt hallom, és próbálom szó szerint idézni -, hogy a szabaddemokraták hagyták magukat kiutálni a nemzeti ünnepekről. És ő itt azt mondta, hogy "legközelebb ott leszünk a téren". Ezzel tulajdonképpen elismerte azt, hogy ezen a téren nem voltak ott, és 1956 emlékét sérti előttem, az én szememben az, hogy az ország, a nemzet tulajdonképpen ilyen értelemben politikailag kettéhasad. Még egyszer hangsúlyozom: mindannyian +56 gyermekei vagyunk, és inkább össze kellene fognunk, és ha bármilyen probléma, incidens történik, akkor ennek a méltóságteljes megoldását kellene keresnünk, nem pedig kihasználni ezt az ügyet politikai érdekek céljából. (Taps a jobb oldalon.) Éppen ezért, éppen +56 szellemében, a sajnálaton túl le kell szögeznünk frakciónk nevében a következőket: Annak, aki a koalíciós pártokat - így minket is - felelőssé teszi ennek a Kossuth téri incidensnek az ügyében, messzemenően nincs igaza, mivel bármilyen demokráciában, bármely állami vezetőt érhet - és ér is - különféle inzultus. (Dr. Hack Péter: Ezt buzdításnak vegyük?) Nemcsak nálunk, ez bárhol megtörténhet, de a demokráciának ereje és méltósága, úgy vélem, nagyobb annál, mintsem hogy ilyen fajta politikai pártharccá kellene hogy váljon. Ezért ellentétes a demokrácia méltóságával mindenféle további vádaskodás - amiket frakciónk nevében határozottan viszszautasítok -, az olyan vádaskodásokat, mintha általában a kormánypártoknak, így a mi frakciónknak, a Kereszténydemokrata Néppártnak is köze lett volna ehhez az incidenshez. Ott azonban mégis történt valami, amit nem lehet egyoldalúan szemlélni. Nem szabad ezzel az üggyel kapcsolatban egy egyirányú utcába bemenni - mert itt körülbelül az folyik. Látni kell, hogy egy idő óta folyik a demokratikus intézmények, demokratikusan megválasztott vezetők lejáratása, és a nagy kérdés itt mindig az - én is fölteszem, hogy "cui prodest?" -, kinek használ. Az újságok arról írtak, hogy odavezényelt tüntetők voltak. Én ezt nem tudom, én ezt nem állítom - de ha elméletben föltételezem, nagy kérdés, hogy ki vezényelte oda. Jó lenne tudni. (Hodosán Róza: A belügyminiszter - elismerte!) De ugyanakkor ez a tömeg, amelyet én mégis ott a televízión keresztül láttam, semmiképpen nem volt egy csak skinheades, csak nyilaskeresztes egyenruhát viselő, valamiféle felvonultatott tömeg, amelyben egy olyan szélsőjobb veszélye jelent volna meg, amelytől az ellenzék tart. Én tisztelettel azt kérdezem, hogy ebben az országban csak szélsőjobb veszély létezik? Szélsőbal veszélye is létezik. Ha a fasiszta jelvények beszüntetése szóba fog kerülni, én a magam részéről meg fogom szavazni, de csak a sarló- kalapáccsal együtt, ha azt is be fogják tiltani. (Dr. Hack Péter: Helyes! - Taps.) Látni kell ennek az ügynek a kapcsán azokat a felgyülemlett problémákat is, melyek megoldásában vagy meg nem oldásában a köztársasági elnök úr személyesen részt vesz vagy részt vett. E mellett nem lehet behunyt szemmel elmenni! Az ország közvéleménye, igenis foglalkozik ezzel, és így neve sokszor válik viták középpontjává. Ez a demokráciában természetes is. Mindenképpen egyirányú utca az a régi reflex, amit sajnos elővettek egyesek, hogyha valami probléma van, akkor fasisztát kiáltunk, és összeesküvést sejtetünk. Véleményünk szerint meg kell tanulnunk a demokráciának a méltóságát is. Összegezve: itt valóban sajnálatos esemény történt - de nem olyan dráma, amely megingathatná fiatal demokráciánkba, a demokratikus intézményekbe vetett bizalmunkat. (16.20) Ezen az ügyön végeredményben túl kell jutnunk. Még egyszer hangsúlyozom, engem is megdöbbentett az eset, de ugyanakkor semmiképpen nem szabad ezt az eseményt elszigetelten szemlélni és csak abba a mederbe beutalni, hogy jobboldali veszély van, és hogy fasiszták vannak ebben az országban. Felejtsük el véleményem szerint ezt a régi reflexet, építsük a demokráciát, és fogjunk össze, és őrizzük meg mindenképpen a demokrácia méltóságát. Lehet, hogy egyes tüntetők ezt sértették, de mi ne sértsük továbbra azzal, hogy egymást vádoljuk különféle összeesküvésekkel. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)