Tartalom Előző Következő

DR. KATONA BÉLA (Magyar Szocialista Párt): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Úgy gondolom, hogy nem válik az ellenzéki pártok szokásává, hogy minden október 23-ai ünnep után felállunk és szónoklatokat tartunk. Szeretném a figyelmét felhívni arra, hogy tavaly sem állt fel egyetlenegy ellenzéki párt sem, mert nem történtek olyan események, amelyek ezt szükségessé tették volna. Szeretném azt is elmondani, hogy nem értek egyet azzal, amit a miniszterelnök úr mondott, hogy túl van dimenzionálva az ügy, és valószínűleg önmaga sem ért ezzel egyet, mert amíg Bős-Nagymarosról három és fél percet beszélt, addig erről az ügyről 14 és fél percet. Úgy gondolom tehát, hogy kell erről beszélgetni és azt sem vagyok hajlandó megfogadni, ahogy eddig minden kormánypárti szónok, aki befejezte a 20 perces felolvasását, azt mondta, hogy most hagyjuk abba a vitát. (Derültség az ellenzék soraiban.) (16.30) Orbán Viktort pedig megkérném, hogy szemben azzal, ahogy eddig is és ezután is fog sokszor a Szocialista Párt egyes tagjaitól véleményeket olvasni az újságban, most figyeljen, mert amit én elmondok, arra az elnökség és a frakció hatalmazott fel. (Orbán Viktor: Igyekszem!) Szeretném elmondani azt is, hogy nagyon nem szeretném, hogyha a Külügyminisztérium átvenné azt a stílust, amit az MDF nyilatkozata tartalmazott, mert akkor előfordulhatna, hogy amikor ezek az urak, akik ott randalíroztak - többek között randalíroztak - a Kossuth téren, azok legközelebb megint arab diplomatákat fognak megverni, akkor majd a felelős az az arab állam lesz, amely ideküldte őket. Szeretném azt mondani, hogy én nem értek egyet azzal, hogy a miniszterelnök azt mondja, hogy itt egyszerűen egy, az ünnep hangulatát megzavaró incidensről van szó, hiszen erről sokkal többről van szó. Ha a miniszterelnök úr nem tudná, akkor 23-án délután több millió ember döbbenten bámult a televízióra és nem akart hinni a szemének, hogy nemzeti ünnepünkön, a legfőbb rendezvényen egy szélsőséges csoport meg tudja akadályozni, hogy a köztársasági elnök elmondja az ünnepi beszédét. És ugyanez a tömeg, több millió ember lélegzet-visszafojtva várt másnapig és rohant újságot venni - láthatták, mekkora sorok álltak az újságosoknál! -, mert várt arra, hogy a miniszterelnök úr, a Kormány és a kormánykoalíció pártjai kellő határozottsággal elhatárolódnak ettől a nyílt és szervezett provokációtól. De ez az elhatárolódás nem történt meg, és+ (Bánffy György: Egy óra múlva megtörtént! - Zaj. - Az elnök csenget.)