DR. SZABÓ JÁNOS (FKgP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Csak két mondat erejéig óhajtom a türelmüket igénybe venni. Az egyik mondatom az, hogy a frakció álláspontját a korábbi felszólalásomban én mondtam el, Oláh Sándor úr a magánvéleményét mondta el, ami a frakció előtt nem volt ismeretes, csak a felszólalása után. Ez az egyik. (Zaj. - Közbeszólás balról: Még szerencse.) A másik: megszólíttattam Tamás Gáspár Miklós úr által. Nagyon fájlalom, hogy a felszólalásomból csak egyetlen mondatot vagy gondolatot ragadott ki, és nem összefüggésében értékelte. Mert én a waldheimizálódás alatt azt értettem, hogy bármilyen okból történik a tekintélyvesztése a köztársasági elnöknek, és nem az előéletére céloztam Waldheimnek, mert természetesen nem hasonlítható össze a két államférfi előélete, de végül is egy sajnálatos tény, ha ez bekövetkezik. Legvégére, a hozzászólásához pedig csak azt szeretném mondani: ő akár elhiszi, akár nem, mi itthon vagyunk. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)