DR. MORVAY ISTVÁN belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház az elmúlt héten elfogadta a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt, amely megteremti a személyes adatok kezelésének alkotmányos feltételeit. E törvény azonban keretszabály, melynek általános garanciális rendelkezései minden adatkezelésre érvényesek; azonban a különböző nyilvántartásokra vonatkozó, speciális szabályozást külön törvényekben kell rendezni. E törvények sorában az első, és a legszélesebb személyi kört érintő nyilvántartás szabályozását tartalmazza az Önök előtt lévő javaslat. Igen bonyolult és számos módosító indítvánnyal érintett törvényjavaslat tárgyában kell most döntenünk. Ezért röviden összefoglalnám azokat a célokat, amelyeket a törvényjavaslat előkészítésekor követtünk, illetve a bizottsági üléseken felmerült, ettől eltérő koncepcionális véleményeket ismertetném. A törvényjavaslat előterjesztésekor célunk: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása, alkotmányos feltételeinek megteremtése. Ennek eszközei: a személyi szám használatának lényeges szűkítése, az adatkezelés célhoz kötése, az adatok körének pontos meghatározása és az adatkezelés időbeli korlátozása. Az alkotmányossági elv feltétlen érvényesítése mellett figyelemmel kell lenni a költségvetési korlátokra is. Ezért az átalakítást fokozatosan javasoljuk megvalósítani, és a személyi számot jelenlegi formájában három év múlva tervezzük megszüntetni. Ennek megfelelően tartalmazza a javaslat az átalakítás irányainak kijelölését. A bizottsági üléseken lefolytatott viták, illetve a módosító indítványok egy része ennek az átalakításnak az eltérő koncepcióján alapult. Két vitatott kérdést emelnék ki: az egyik a központi nyilvántartó szerv szükségessége, a másik a személyazonosító jel létjogosultsága. A nyilvántartás szervezetének szabályozásakor nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy egy meglévő rendszert kellett átalakítani, a rendelkezésre álló technikai és pénzügyi feltételek figyelembe vételével. Magunk is arra törekszünk, hogy a polgárok adatai elsődlegesen lakhelyükön, helyben legyenek naprakészen nyilvántartva. Ez azonban csak akkor valósítható meg, ha megfelelő technikai - így elsősorban számítógépes adatátviteli - feltételek állnak rendelkezésre. Ennek érdekében javasolunk határidőt megállapítani a területi nyilvántartás megszüntetésére. A központi nyilvántartó rendszer, illetve az azt működtető szervezet megszüntetésére a jövőben sem látunk lehetőséget, azonban szerepének fokozatos átalakítására igen. Az a koncepcionális jellegű módosítás, amely kizárólag a helyi nyilvántartás fenntartását javasolja, figyelmen kívül hagyja egyrészt azt, hogy az állampolgár adatai az ország különböző helyein keletkezhetnek, illetve változhatnak meg, másrészt azt, hogy e nyilvántartásnak olyan bűnüldözési és honvédelmi célokat is ki kell szolgálnia, amelyek csak egy központi nyilvántartásból teljesíthetők. A bizottsági viták eredményeként a személyazonosító jel használatára feljogosított ágazatok körének további szűkítésére kerülhet sor; így elhagyni javasoljuk az útlevél-nyilvántartásból, a gépjármű-nyilvántartásból és a gépjármű-vezetői engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából, valamint a szociális igazgatás területéről a személyazonosító jel használatát. Itt kívánom felhívni a tisztelt Ház szíves figyelmét arra, hogy a Kormány alternatív javaslatot terjesztett elő a 22. és ehhez kapcsolódóan a 37. � tartalmára. A két megoldás között az eltérés abban van, hogy az A-változat szerint az adóigazgatás csak meghatározott határidőig használná a személyazonosító jelet, és ezután egyedi adóigazgatási jelre kell átállnia, míg a B-variáció ilyen kötelezettséget nem tartalmaz. Kétségtelen, hogy a B- variáció szerinti megoldás költségkímélőbb, nem kell az adónyilvántartást átalakítani, azonban hosszú távon és széles körben a személyazonosító jel használatát jelenti. Az A-változat elfogadása esetén az ott meghatározott határidő után adózási, illetve adóellenőrzési célra már nem a személyazonosító jelet, hanem az adószámot kell használni. Ez ugyan azt eredményezi, hogy a polgárnak több azonosító jelet kell megjegyeznie, azonban a személyazonosító jel használatára feljogosítottak köre az Alkotmánybíróság iránymutatásának megfelelően jelentősen leszűkíthető. Az egyéb módosító indítványok a törvény részletszabályaira vonatkoztak, amelyre az idő rövidsége miatt nem kívánok kitérni. Mindezek előrebocsátása után arra kérem a tisztelt képviselő urakat, hölgyeket, szavazataikkal egy alkotmányos, de működőképes és költségvetésileg finanszírozható rendszer kialakításának jogi feltételeit megteremtő törvény megalkotását segítsék elő. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps.)