DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jelen benyújtott törvényjavaslat "Az 1956. október 23-át követő időszakban Magyarországon elkövetett, az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekményekről" címet viseli. A törvényjavaslat egyik előzménye, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt 1992. szeptember hónapban feljelentést kezdeményezett a Mosonmagyaróváron 1956. október 26-án történt tömegmészárlás elkövetői ellen: háborús, béke és emberiség ellen elkövetett bűncselekmények miatt. A feljelentés ügyében eljáró győri katonai ügyészség a nyomozás teljesítését "büntethetőséget megszüntető elévülés" okából megtagadta, a Katonai Főügyészség pedig a Győri Katonai Ügyészség határozatát helybenhagyta. Az ügyészség említett határozataival természetesen jogilag sem értünk egyet, és mindez meggyorsította abbéli törekvésünket, hogy a most szóban forgó törvényjavaslat megszülessék. A törvényjavaslat az alábbiakból indul ki: Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverése háború, külföldi fegyveres agresszió során történt. A magyar nemzet forradalmának és szabadságharcának leverésében a Szovjetuniónak magyar állampolgárok is segítséget nyújtottak. A fegyveres beavatkozás tényét, illetőleg a Magyarországot ért fegyveres beavatkozást, valamint az azt követő megtorlást az ENSZ - azaz a Nemzetek Közössége - 1956 és 1962 között számos alkalommal is megállapította és elítélte. A háború és a rá következő megtorlás során az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekményeket követtek el, amely bűncselekmények megbüntetését a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai kötelezően előírják. (15.50) A Magyar Köztársaság Alkotmánya a 7. §-ában elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. Végül az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekmények az 1968-ban New Yorkban kötött és az 1971. évi l. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény értelmében elévülhetetlenek, az 1966-ban, az ENSZ által elfogadott polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya értelmében pedig, amelyet az 1976. évi 8. számú törvényerejű rendelet hirdetett ki, e bűncselekményekre nem érvényes a törvény visszaható hatályának a tilalma. A hivatkozott egyezségokmány harmadik része 15. cikkelyének második pontja ugyanis kimondja, hogy valamely személy bíróság elé állítható és megbüntethető olyan cselekmény miatt, amely elkövetése idején a Nemzetek Közössége által elismert általános jogelvek szerint bűncselekménynek minősült. A most benyújtott törvényjavaslat az ENSZ nemzetközi jogi bizottsága által 1991-ben elfogadott és az ENSZ közgyűlése által tudomásul vett, az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekményekről szóló kódextervezet szövegén alapul. A törvényjavaslat első három fejezete lényegében az ENSZ nemzetközi jogi bizottsága által megalkotott szöveg átvétele, amely az általános elvekről és az emberiség békéje és biztonsága elleni egyes bűncselekményekről szól. A negyedik fejezet eljárásra vonatkozó rendelkezései pedig részben tartalmazzák a hivatkozott ENSZ-bizottság által megalkotott szöveget. Az egyik legfontosabb eljárásjogi rendelkezés, hogy a sértett jogosult magánvádat előterjeszteni, ha az ügyész a nyomozást megtagadja, nem emel vádat, vagy azt az eljárás során elejti. A jelen törvényjavaslat rendelkezéseinek egy részét ugyanakkor a hatályos magyar jog is tartalmazza. Az igazságtétellel kapcsolatban a Kormány és Zétényi Zsolt képviselő úr is készített és nyújtott be törvényjavaslatot. Véleményem szerint mindhárom törvényjavaslat ugyanazt a problémakört, de más szempontból közelíti meg, egymást kiegészítik, és elfogadásuk esetén a jogalkalmazó választhat, hogy melyiket alkalmazza. A jelen törvényjavaslat fő differenciaspecifikája, hogy lényegében a Nemzetek Közösségének jogi bizottsága által 1991-ben megalkotott kódex vonatkozó rendelkezéseit ülteti át a magyar jogba. E törvénykönyv a szóban forgó bűncselekmények tekintetében a legteljesebb körű szabályozást adja, úgy, hogy összefoglalja, kodifikálja az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekmények terén a nemzetközi jogban a II. világháború óta végbement fejlődést. A törvényjavaslat nemzetközi jogi alátámasztással vitathatatlanná teszi, hogy Magyarországon 1956-ban külföldi fegyveres agresszió volt, és ennek során, valamint azt követően büntetendő cselekményeket követtek el. A törvényjavaslat hatálya az 1956. október 23-ától 1963. április 3-áig, a közkegyelmi rendelkezésig elkövetett bűncselekményekre terjed ki. E bűncselekmények mind a mai napig feltáratlanul és büntetlenül maradtak, sértik a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályait, akadályozzák a társadalom megbékélését és a jogállam méltóságának maradéktalan érvényre juttatását. Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy szíveskedjék a törvényjavaslatot sürgős tárgyalással napirendre venni. Köszönöm a türelmet. (Taps.)