FEKETE PÁL (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! A címzett és céltámogatások körében mozogva lépten-nyomon torzult vélekedésbe ütközünk, főleg a Parlamentben és a sajtóban, kevésbé az önkormányzatok megnyilatkozásaiban. Az elmarasztaló megítélés szerint ez a támogatási rendszer tisztázatlan és rendezetlen, lehetőséget ad az előnykijárásra. Ezért legtöbben örökös gyanúval és sűrű kifogásolással kísérik a címzett és céltámogatások kormányzati, belügyminisztériumi végrehajtásának lépéseit. Csak kevesen ismerik el, még kevesebben hangoztatják, hogy a címzett és céltámogatások rendszere egyik legjelentősebb újdonsága a jelen törvényhozásnak, beruházásaikhoz nélkülözhetetlen támogatást nyújt az önkormányzatoknak. Tegyük hozzá, hogy a céltámogatás egyedül csak nálunk, Magyarországon - az önkormányzati törvény értelmében - alanyi jogon jár. A törvényhozás, az előkészítés és a végrehajtás bizonytalanságai éppen ebből fakadnak, hölgyeim és uraim, párosulva a kormányzat, az önkormányzatok és a Parlament e kérdésben érthető járatlanságával. 1. Abból származott az esetlegesség, hogy az Országgyűlés még nem döntött a támogatandó célokról és a támogatási arányokról, de a kormányzati szervnek előzetesen már fel kellett mérnie, az önkormányzatoknak pedig jelezniük kellett az igényeket. Az újabb célok elfogadása, majd az igényjogosultságot alátámasztó okmányok pótlása csak bokrosította a végrehajtás teendőit és szaporította megkérdőjelezhető lépéseit. 2. A legsúlyosabb dilemma pedig abból adódott, hogy az igények sorra meghaladták a költségvetésben rendelkezésre álló összegeket, s a lefaragás, a szűkítés, a kiegyenlítés kísérleteit az önkormányzati törvényben kimondott alanyi jogosultság eleve kérdésessé tette. 3. A leglátványosabb meghasonlások pedig abból fakadtak, hogy a címzett és céltámogatások településenkénti odaítéléséről a döntést a Parlament - anélkül, hogy ténylegesen döntési helyzetben lett volna - magának tartotta fenn. Az eredmény - emlékszünk még rá - kudarcos végszavazás, indokolatlan kivételezés. 4. Alapvetően indokoltnak tekinthető viszont az a felvetés, miszerint a támogatási rendszer gyengéje, hogy éppen azok a települések nem juthatnak beruházási céltámogatásokhoz, amelyek pedig leginkább rá lennének szorulva: hátrányos helyzetben lévő kistelepülések, amelyek a pályázathoz megkívánt saját forrással sem rendelkeznek. 5. Végül nem feledkezhetünk meg annak számbavételéről sem, hogy a címzett és céltámogatások központi összegeit a felhasználók több esetben felelőtlenül kezelték, törvényi szankciók híján büntetlenül, a pénzszórás, az úri túlköltekezés riasztó eseteit szolgáltatva, mint azt a Számvevőszék vizsgálati adatai és megjegyzései tanúsítják. Tisztelt Képviselőtársaim! A két év tapasztalatai alapján elkészült új törvénytervezet - 6393-as számmal - összegező, átfogó rendszerben jórészt kiszűri az eddig jelentkező feszültségeket, ellentmondásokat és esetlegességeket. (16.50) 1. Noha az induló új támogatások köreiről, céljairól és arányairól három évre szólóan csak most fogunk dönteni, s noha igényeiket az önkormányzatoknak augusztus 19-ig már be kellett nyújtaniuk, a tervezet a továbbiakra nézve az ellentmondás föloldását tételezi. Előre megadja az igénybejelentések dátumát; a címzett támogatások esetében április 14-ét, a céltámogatásokra érvényesen március 14-ét jelölve meg. A céltámogatásoknál ugyanis a feltételek meglétét igazoló dokumentumokat a TÁKISZ-oknak számba kell venniük, hogy az esetleges és szükséges hiánypótlás júniusig megtörténhessék. Kiiktatódik így minden gyanús, rejtett vagy félnyilvános határnap a hiányzó okmányok pótlására. Minden határidő törvényben rögzített, állandó és előre tudható. 2. A legfeszítőbb ellentmondás föloldására, a megalapozott, igazolt igények és a rendelkezésre álló költségvetési összeg közelítésére és megfeleltetésére a törvénytervezet szinte minden lehetséges és rendelkezésre álló megoldást felsorakoztat. A 8. § (2) bekezdésében az új induló céltámogatások körének - kormányjavaslatra - országgyűlési szűkítéséről, a támogatási arányok módosításáról, illetve az induló beruházások esetében a támogatási rendszer működtetésének felfüggesztéséről van szó. A (3) bekezdésben költségvetési fedezet híján az igényteljesítés részbeni átgördítéséről a következő esztendőre. Meglehet, hogy a súlyos fedezethiány szükségessé teszi a szűkítést, módosítást, felfüggesztést is, az igényteljesítés következő évre halasztott fedezetbiztosítása a megnyugtatóbb s így a szorgalmazandóbb megoldás. Annál is inkább, mert ez áll összhangban a törvénytervezet alapelképzelésével, legátgondoltabb újításával, azzal, hogy az igénybejelentések és támogatási jogosultságok nem egy, hanem három évre szólnak. 3. A vállalt törekvés és törvényi megjelenítések, tudniillik, hogy a Parlamentet technikai természetű eljárások ne terheljék, indokolt és helyeselhető. Alanyi jogosultságról lévén szó, az induló céltámogatások településenkénti odaítélése eleve csak formális lehet. Ezen a ponton a parlamenti döntés felesleges ráerősítés. Az igényjogosultak listájának kormányzati, hivatalos közzététele - ahogyan az előttünk lévő új törvénytervezet tartalmazza - elegendő. A címzett támogatások odaítéléséről azonban a megelőző alkuk után továbbra is az Országgyűlés döntene, s minthogy a címzett támogatás nem lenne megkötve sem a mire, sem a mennyi tekintetében, félő, hogy most majd a címzett támogatásokért fog a módosító javaslatok özöne megindulni. Aggályunkat csak erősíti a Számvevőszék friss jelzése, miszerint az önkormányzatok nagy reményekkel, illúziókkal, hosszú kívánságlistákkal várják a jelen törvénytervezetben előlegezett új rendszerű címzett támogatásokat. 4. Egyetértéssel vehetjük ugyanakkor tudomásul az új pénzalap, a céltámogatási kiegészítő keret létrehozását célzó elképzeléseket. A törvénytervezet szerint az alap 1994-től lenne igénybe vehető saját forráshoz. Ez biztosítaná, hogy a hátrányos helyzetű települések is reális eséllyel pályázzanak a központi céltámogatásokért. 5. Körültekintő, tisztelt Ház, az új törvénytervezetben a finanszírozás lebonyolítása és nyomonkövetése is. A címzett támogatások az Állami Fejlesztési Intézettel, a céltámogatások az önkormányzat számlavezető bankjával hívhatók le költségarányosan. A beruházás befejezését követő évben a támogatási összegek felhasználásával el kell számolni. Többletkiadásra nem jár többlettámogatás, s ez kétségtelenül takarékosságra szorít. A közös beruházás esetén 10%-os többlettámogatás jár indokoltan. Ezt viszont bármelyik fél kiválásakor vissza kell fizetni, ugyancsak indokoltan. A 6393-as számú törvénytervezet mellett érvelve hivatkozhatnék még számtalan elemre, megoldásra, melyek a címzett és céltámogatások eddigi két éve alatt igazolódtak, vagy amelyek éppen a tapasztalt fennakadások elkerülését szolgálhatják. Ezekre most nem térek ki. Egyetlen nyomatékos érvre azonban igen, hogy a címzett és céltámogatásra fordítandó összegek, tisztelt Ház, évről évre emelkednek, és ez az emelkedő tendencia nem szűnik meg a következő évre sem. Míg az előző, illetve a +92-es évre 26 milliárd, a +93-as esztendőre 33 milliárd - azaz 7 milliárddal több - a tervezett összeg, ez pedig közel 40%-os emelkedés. Ilyen helyzetben a költségvetésnek más tétele nincs. Ezzel a legnyomatékosabb érvet hangoztattam, ami a címzett és céltámogatások törvénytervezetének elfogadása mellett szól. De nemcsak a körültekintő tervezet méltányló mérlegelése és elfogadása, hanem ehhez méltó módosító indítványok mérlegelése és elfogadása ugyancsak az, amit jó szívvel javaslok. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)