DR. CZOMA LÁSZLÓ (független): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Azért kértem napirend előtt lehetőséget a megszólalásra, mert példátlan adatpusztításról döntött egy kormányhivatal, alig néhány nappal a nagy jelentőségűként ünnepelt adatvédelmi törvény megszavazását követően. Ebben a Házban sok szó esik a történelemről. Nos, most olyan helyzet alakult ki, hogy a rendszerváltás egybeesett az 1990. évi népszámlálással. A Központi Statisztikai Hivatal elnökének utasítására - a tárolási költségek megtakarítása végett - megsemmisítik az 1990. évi népszámlálás személyi és lakás-kérdőíveinek 80%-át, mielőtt még teljesítették volna azokat a szakmai feladatokat, amelyekhez az eredeti kérdőívek adnak segítséget, hiszen alapadataira elengedhetetlenül szükség van. Véleményem szerint ezzel a nemzeti kincset képező - a rendszerváltozás évében sok száz milliós költséggel készült -, felbecsülhetetlen társadalmi, politikai és gazdasági anyag elvész, zúzdába kerül. Ez jóvátehetetlen kár. Az 1990. évi népszámlálás alapadatainak megsemmisítése azt jelenti, hogy megszűnik annak lehetősége, hogy valaha is hitelesen értékelhető legyen: milyen örökséget vett át a Magyar Köztársaság, az első szabadon választott Kormány. Egy hivatalnok évtizedek óta beidegződött tollvonással semmisíti meg jelenkori történelmünk legfontosabb, leghitelesebb pillanatfelvételét, anélkül, hogy a képet minden részletében előhívta és kellően kinagyította volna. Semmi nem indokolja, hogy a becslésem szerint évi 2-3 millió forint raktározási költség ne férne bele a Központi Statisztikai Hivatal másfél milliárdos költségvetésébe. Arra nem akarok kitérni - hiszen a Kormány birtokában van ezeknek az információknak -, hogy a Phare-program keretében egyszer már - korszerű mikrofilmes tárolásra - mekkora összeget nyert el a KSH, illetve hány millió ECU-t kapott a közelmúltban munkafeltételei korszerűsítésére. Arra sem kívánok kitérni, hogy ezeknek az alapadatoknak a megőrzése, titkossága immár az adatvédelmi törvény által is garantált. Így nem ismétlődhet meg az 1941-es népszámlálás eredeti kérdőíveinek esete, és ezeknek a kérdőíveknek az alapján soha, senkit, semmilyen körülmények között nem lehet diszkriminálni. Zárójelben jegyzem meg - sokszor hivatkoznak rá -, hogy ezek alapján hurcoltak embereket koncentrációs táborba, telepítettek ki az országból. Ám azt is jó lenne feltárni, hol őrzik az 1941-es népszámlálás eredeti kérdőíveit. Mennyit segíthetne az akkori vagyoni helyzet térképének megrajzolása a mostani kárpótlási eljárások során! Visszatérve az 1990. évi népszámlálás adataihoz: tény az is, hogy a szakemberek korszerűtlennek, a költségeihez képest szegényesnek tartották ezt az adatfelvételt, elégtelennek egy nemzetközi standardeknek megfelelő társadalmi és gazdasági szerkezet vizsgálatához. Ám, mégis, ez az adattömeg ma Magyarországról a legteljesebb képet nyújtja a rendszerváltozás pillanatáról. Tükrözi a lakosság nemzetiségi és anyanyelvi megoszlását, korösszetételét, iskolázottságát, szakképzettségét, foglalkoztatottságát, lakáshelyzetét. A nyugdíjasokról, azok foglalkoztatásáról, valószínű, sokáig ez marad az utolsó felmérés, mint ahogy a lakásépítésről, a lakáshoz jutás mikéntjéről is. Tisztelt Ház! Most, amikor oly nagy súllyal kerül ide a múlt feltárásának szükségessége, bizony mondom, az 1990. évi népszámlálás adatainak megsemmisítése: merénylet. Erről a hivatali túlkapásról - bízom benne - nem tud a Kormány, nem tud az Országos Levéltár, mint ahogy a Parlament sem. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, érjük el, hogy a közelmúltunkat ne zúzhassa be a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)