TOMPA SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A távközlési törvény vitája során egy olyan folyamatnak lehettünk tanúi, amely a Parlament, a Ház életében nem mindennapos - mint arra már az előttem felszólaló képviselőtársaim is utaltak: egy hosszas általános vitát követően, a nyár folyamán a gazdasági bizottság távközlési albizottsága kemény munkával egy kompromisszumot dolgozott ki - erre az előttem felszólaló két képviselőtársam is hivatkozott - , majd ezt követően a tárca visszavonta az eredeti törvényjavaslatát, és újabb átdolgozást követően ismét a Ház elé terjesztette. Ezt a tekintetben örömmel lehetne üdvözölni, hogy volt a tárcában annyi bölcsesség, hogy a nagyszámú módosító indítvány hatására képes volt ezt a lépést megtenni, és konstruktívan fogadta azokat a kezdeményezéseket, amelyek a különböző csoportok részéről megnyilvánultak - ahogy erre már előttem felszólaló képviselőtársaim is utaltak. Úgy tűnik azonban, hogy ez az átdolgozás nem mindenben felelt meg az előzetes kompromisszumoknak, és én azt hiszem, ez az oka annak, hogy ismét nagyszámú módosító indítvánnyal - több mint 130 módosító indítvánnyal - találkozunk az újabb, most már átdolgozott távközlési törvényjavaslat tárgyalásakor és részletes vitája során - az előttünk lévő együttes jelentés is ezeket tartalmazza. Néhány elvi megjegyzés - illetve azoknak végül is komoly gyakorlati következményei vannak. Ezek között a módosító indítványok között egy sor olyan van - különösen az alkotmányügyi és a kulturális bizottság részéről beterjesztettek -, amelyet még nem mindegyik bizottság tárgyalt meg, illetve egy sor esetben maga az előterjesztő képviselője sem nyilatkozott, illetőleg mi, akik az általános vitában részt veszünk, nem ismerjük az előterjesztő véleményét. Így meglehetősen nehéz véleményt mondani az előttünk fekvő módosító indítványokról, és bár még lesz lehetősége a gazdasági bizottságnak, meg gondolom a kulturális bizottságnak is, hogy ezekről tárgyaljon, de semmiképpen sem látom megvalósíthatónak azt, hogy a részletes vita anélkül lezáruljon, hogy ezeket a véleményeket megismernénk. Én magam módosító indítványokat ugyan nem nyújtottam be, de Pál képviselőtársam néhány módosító indítványa kapcsán kértem szót és szeretnék szólni. Az első az előttünk lévő együttes jelentésben a 6. számot viseli. Arról szól, hogy a 3. § (1) bekezdésének b) pontját kívánja elhagyni, amely arról szól, hogy a távközlési szolgáltatások közül - és ez a b) pont, amit elhagyni kíván - a közszolgálati rádió- és televízióműsor országos és regionális szétosztását, valamint szórását koncessziós alapon létesített távközlő társaság végezheti. Ezt a módosító indítványát Pál képviselőtársamnak a kulturális bizottság támogatja, a gazdasági és az alkotmányügyi bizottság egyharmada sem támogatja, és az előterjesztő képviselője sem ért vele egyet. Kérdéseket tudok ezzel kapcsolatban megfogalmazni, és kérem képviselőtársaimat: döntsék el, mi a helyes válasz. Gondolom, amikor a kulturális bizottság azt mondja, hogy ne itt szerepeljen az ilyen koncessziós társaság létrehozásának a megfogalmazása, akkor arra gondolnak, hogy az éppen tárgyalás alatt lévő médiatörvény hamarosan elfogadásra kerül, és így ott rendezhető ez a kérdés. Az előterjesztő nem ért azzal egyet, hogy innen kikerüljön és majd a médiatörvény rendezi - lehet, ő úgy gondolja, hogy nem lesz a közeljövőben médiatörvény, tehát a viszonylag hamarabb elfogadásra kerülő távközlési törvényben kell ezt szabályozni. Nem ismerjük erre a pontos választ, de gondolom, a későbbiekben még lehetőségünk lesz erre, és megismerhetjük. Egy másik módosító indítvány, amely Pál képviselőtársamhoz tartozik, a 43. pont alatt található ebben az együttes jelentésben. Ő azt mondja, hogy ez a bizonyos hírközlési főfelügyelet, amely a törvény nyomán létrejön, a frekvenciagazdálkodást érintő eljárásokban működjön együtt ez a két szervezet. Egy ilyen módosítást, kiegészítést javasol - ez sem nyerte meg a bizottságok támogatását. Szintén szeretnék arra utalni, hogy a frekvenciagazdálkodásról szóló törvény még ilyen állapotában sincs, mint ahogy az előttünk fekvő távközlési törvény, tehát mindenképpen érdemes volna ezt az utalást benne hagyni, illetve támogatni. A harmadik témakör, amelyről szeretnék szólni olyan, amiről az előttem szóló két-két képviselőtársam már elég részletesen beszélt. Azokat az általános indoklásokat nem is szeretném elismételni, amelyeket ők a helyi távbeszélő-társaságok jogosságáról, szükségességéről elmondtak. Az a csomag, amely ehhez kapcsolódik, az együttes jelentésben a 67. ponttól a 87. pontig terjed, tehát az eredeti törvényjavaslat 38., 39. §-ához kapcsolódik. Már a nagyszámú - húsz - módosító indítvány is jelzi, összesen, mint említettem, 130 módosító indítvány érkezett, tehát majdnem a módosító indítványok egyhatoda ehhez a két paragrafushoz kapcsolódik. Mi ez a kritikus pont? Az a kritikus pont, amelyre itt a bevezetőben is utaltam már, hogy az egyezkedést, az albizottsági kompromisszumot követően más módon került megfogalmazásra az ismét beterjesztett törvényjavaslatban, azaz a helyi távbeszélő-társaságok létesítésének szabályai, illetve a hatálybaléptetés, a koncessziós pályáztatás szabályai, határidői módosultak a korábban létrehozott kompromisszumhoz képest. Nos, itt is van egy sor olyan módosító indítvány az alkotmányügyi bizottság részéről, amelyben sem a gazdasági bizottság véleménye nem ismeretes még, mert nem tárgyalhatta, sem az előterjesztő képviselőjének a véleménye nem ismert. Végső soron mind a két paragrafus, illetve az ezekhez kapcsolódó módosító indítványok - köztük Pál képviselőtársamnak is van módosító indítványa, a 85-ös, 86-os - azt a kérdéskört bombázzák, amiről szóltak itt, az előbb, hogy a MATÁV monopóliuma a helyi távbeszélő-társaságok létesítése esetében is megjelenjék, vagy pedig adjunk teret azoknak az önkormányzati társulási kezdeményezéseknek, amelyekkel ki-ki - egyéni választókerületes képviselőtársaim minden bizonnyal egyetértésüket tudják ehhez adni - találkozik nap mint nap. Az tehát itt a kérdés, amikor ezeket a módosító javaslatokat majd értékeljük és szavazni fogunk, hogy egy gondoskodó MATÁV mellett tesszük-e le a voksunkat, amely az utolsó kistelepülésen is megoldja a távbeszélő-ellátást - a helyi távbeszélő-ellátást -, vagy pedig az önszerveződéseknek, az alulról jövő, önkormányzatok által forszírozott társaságoknak adunk a helyi távbeszélő-társaságok létesítése tekintetében teret és támogatást, lehetőséget. Mert természetesen ez a törvény lehetőséget biztosít, és nem írja elő ezeknek a társaságoknak a kötelező létesítését. Egy távközlési törvényt azonban nem egy-két évre, hanem évtizedekre szokás alkotni - és ezzel megalapozhatjuk ennek a piacnak, ennek a szolgáltatásnak a jövőjét. (18.20) E tekintetben tehát, mint a szocialista frakció tagjai, eléggé bizonytalanok vagyunk, hogy ezek közül a módosító indítványok közül mit tudunk támogatni, mert - mint jeleztem - nem ismerjük a tárca egyértelmű álláspontját. Mintegy formabontásként azt szeretném kezdeményezni, hogy a szokásoktól eltérően ne a szavazás előtt ismertesse a tárca képviselője ezekkel az ominózus pontokkal kapcsolatban az álláspontját, hanem lehetőség szerint a részletes vita lezárását követően, mintegy a részletes vitában utolsóként szólaljon meg és tegye világossá számunkra, hogy mi az álláspontja. Mert, mint jeleztem a bevezetőben is, véleményünk szerint legalább négyszer változtatott koncepciót, irányvonalat ennek a törvénynek a tárgyalásakor a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium, tehát szeretnénk végre a szavazás megkezdése előtt, illetve azt megelőzően egy kicsit korábban hallani a tárca véleményét,... (Rajkai Zsolt: Meg fogod hallani!)... hogy mi mellé teszi le a voksát, és ennek megfelelően tudjuk majd ezt a törvényt a végszavazáskor támogatni vagy elutasítani. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)