VASS ISTVÁN (SZDSZ): Köszönöm, Elnök Úr! Köszönöm képviselőtársaimnak is a támogatást. Egyrészt azért nem is kértem a frakcióm támogatását, mert délelőtt még a vasutasoknál voltam, másodszor azért sem, mert ez nem egy párt ügye. Azt is mondhatnám, hogy vagy minden párt ügye, amit nagyon komolyan vesznek, vagy egyiké sem. Megköszönve tehát a szót, nagyon röviden elmondom azt, amire kértek a vasutasok. Elöljáróban megköszönöm Siklós Csaba úrnak az általam végül is emberi hangúnak ítélt megszólalását. El kívánom mondani, hogy a számomra bizony sokszor dölyfösnek látott hatalmasok között talán ő az, aki sokszor valóban emberibb hangon tud megszólalni. Mindamellett a mára kialakult helyzetet abból is láthatjuk, hogy milyen súlyos lehet, hogy a társadalom különböző körei a legkülönbözőbb formákban szólalnak meg napjainkban. Vannak olyanok - és nagy számban vannak olyanok -, akik akár önpusztító módon éhségsztrájkolnak, munkások sztrájkkal fenyegetőznek és sztrájkolnak, mert pontosan azt az emberi hangot hiányolják, amit joggal elvárhattak volna, különös tekintettel nehéz helyzetükre. Ennek az emberi hangnak a hiányában a bizalmat már bizony nemigen lehet felfedezni bennük. Ezt a Kormány - véleményem szerint - jórészt ezért elvesztette. Ez a bizalomvesztés a tűrőképesség rovására is ment. Ebben a légkörben, ami mára kialakult, bizony ez a tűrőképesség már nagyon romos. A sok figyelmeztetés, jelzés között, ami történt, a legújabb a tegnapi kétórás figyelmeztető vasutassztrájk, ami egy stratégiai ágazat súlyos helyzetére hívja fel a figyelmünket újból, hiszen erről már sok szó elhangzott a Házon belül is, és a társadalom s az érintettek különböző köreiben is. Siklós Csaba úr azt mondta, hogy ha ő vasutas lenne, soha nem sztrájkolna. A vasutasok pontosan azért sztrájkolnak, mert attól félnek - teljes joggal -, hogy holnap már nem lesznek vasutasok. Siklós Csaba miniszter úr most azt mondta, hogy a vasutas-társadalomnak keményen dolgoznia kell. A vasutasok szeretnének keményen dolgozni, de sajnos, nekem is be kell látnom, valószínű, hogy ez megoldhatatlan dolog. Nagyon sokan lesznek kénytelenek ebben a kényszerű helyzetben megválni a vasúttól. (9.20) Ezek az emberek mindenféleképpen megérdemlik az emberi hangot, azt, hogy megértessék velük, ezek a súlyos döntések, amik őket bizony nagyon nehéz helyzetbe hozzák, olyan kényszerűek, amit meghozóik sajnálnak talán a legjobban. Ezt én most elmondom, de ha ilyen módon majd a csütörtöki tárgyaláson a Kormány minden indulatot mellőzve, nagyon higgadtan és ilyenformán próbál szóba állni velük, akkor talán sikerül valamilyen megegyezésre jutni. Bár nekem az a véleményem, hogy ezeken a tárgyalásokon sajnos a Kormánynak valamiben engednie kell. Arra kérem tehát a Kormányt, hogy ne hagyja egyedül a tárcát ezeken a tárgyalásokon, hanem próbálják azért még egyszer alaposan áttekinteni, hogy miben lehetne mégis engedni a vasutasok sok jogos követelését illetően, hiszen itt 15 ezres elbocsátásról beszélt a miniszter úr, de 20-25-30 ezres elbocsátásokról is beszélnek a vasutasok. Előttem van a Kormánynak az a tárgyalási anyaga, amit készített a vasutasok számára. Ebben bizony a jövő évi reálbérnövekedés elmaradása mellett, amit a vasutasok ugyan kifogásolnak, de pontosan ez az a kérdés, amiben lehet kompromisszumot kötni, amiben hajlandók engedni. Tehát nem igaz az, hogy ők kifejezetten ezt tűzik a tárgyalások középpontjába, hanem a vasút helyzetének a kormányzat által történő megsegítéséről beszélnek főleg, a Kormány nagyobb felelősség- és anyagi szerepvállalásáról beszélnek, ami tudom, hogy sokszor megoldhatatlan. Tudom, hogy a Kormány megtenné, ha tehetné, ha volna rá lehetősége. Sajnos, talán valóban nincs lehetősége. Nem is ezt vitatom, hanem azt vitatom, hogy a két és fél év alatt azért valamilyen lehetőséget - ami több, mint a semmi - kellett volna teremteni. És hogy van ilyen valahol, csak meg kell találni, az bebizonyosodott most az Érdekegyeztető Tanácson való tárgyalásokon is. Tehát arra kérem a tisztelt Kormányt és a tisztelt tárcát, hogy ezeken a tárgyalásokon is igyekezzen ilyen rugalmas és tisztességes módon valamilyen megegyezésre jutni. Mert a vasutas-társadalom hatalmas erőt képvisel, azt az előbb a miniszter úr elmondta, hogy milyen következményekkel járhat az ország, a gazdaság számára, amennyiben egy két-három napos vasutassztrájk történne. Ez a magyar gazdaságot alapjaiban rendítené meg, a magyar gazdaság nem bírna elviselni egy háromnapos vasutassztrájkot. Ezért ennek tudatában üljenek le a tárgyalóasztalhoz, és próbáljanak megegyezni a vasutas-szakszervezetekkel. Köszönöm. (Taps.)