ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Több képviselőtársunk nem jelezte felszólalási szándékát. Egy módszerbeli kérdésre szeretnék kitérni, nem címezve senkinek. De valóban így hallgatva a felszólalásokat, mintha kezdene a mi Országgyűlésünkben elterjedni az a fajta megközelítés, hogy a szakemberek beszélgetnek egymással. Nem nagy baj ez, de azt hiszem, ezeknek a dolgoknak jó részét a bizottságokban kellene megoldani. Csak mint munkamódszerre és megközelítésre hívom fel a figyelmet. Tudniillik valóban úgy van, ahogy a legutóbbi felszólaló mondta: a tévében nézik az emberek. Meg aztán másoknak is érteni kellene, hogy miről van szó tulajdonképpen. Tehát ezt csak azért mondom, nemcsak ezzel a kérdéssel összefüggésben. Tegnap este féltizenegyig hallgattuk, ahogy kibontakoztak egyesek, és Karthágótól kezdve Budapestig minden napirenden volt. Nincs jogom nekem ebbe beleavatkozni, csak saját érdekünkben, az Országgyűlés munkájának hatékonysága szempontjából gondoltam ezt a megjegyzést tenni. Most tehát arról van szó, hogy több jelentkező nincs, és az általános vitát... (Dr. Kis Gyula: De van!) ...Igen, kétperces.