Tartalom Előző Következő

DR. BECKER PÁL, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság alelnöke, előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság 8163-as számon beterjesztette a jelentését a költségvetéshez kapcsolódó módosító indítványokról. Ebben a szakaszban körülbelül 550 módosító indítványt kellett elbírálnia a bizottságnak, illetve előkészítenie szavazásra. Még mielőtt ezekről beszélnék, két mondatot hadd említsek a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó törvényről, hiszen a bizottságunk akkor nem kívánt előadót állítani. Itt is inkább technikai megjegyzés, hogy a személyi jövedelemadóval kapcsolatban a 8162-es együttes jelentés 36. pontjában szereplő Török Ferenc módosító indítványnál az a minősítés van, hogy a költségvetési bizottság támogatja ezt a javaslatot. Na most, a költségvetési bizottság ebben a formában nem támogatta ezt a javaslatot, mert jogilag hibás, hiszen úgy szól, hogy "ha magánszemélyektől kapott ajándék" stb., stb., nem kívánom részletezni, de itt a szöveg előírná azt, hogy csak és akkor lehet adómentesen levonni, ha legalább két személytől kap valaki ajándékot. A bizottság úgy támogatta ezt a módosító indítványt, hogy Török Ferenc képviselő úr bead majd egy csatlakozó módosító indítványt, amiben korrigálja ezt a hibát. Sajnos, ő menet közben külföldre távozott, ezt a módosító indítványt nem nyújtotta be, így ilyen formában a költségvetési bizottság nem támogatja ezt a javaslatot, tehát kérem, hogy ezt legyenek szívesek korrigálni. Az általános forgalmi adóról szóló 8152-es együttes jelentésben a 32. pontban szerepel Vincze Kálmán képviselő úr javaslata, amelynél nem szerepel a költségvetési bizottság állásfoglalása. Ennek valószínűleg az az oka, hogy itt egy általános érvényű állásfoglalást hozott a bizottság, hogy nem támogat más termékeket nulla kulcsban hagyni, mint a gyógyszer és a háztartási villamos energia. És így ez a 32-esre is vonatkozik, tehát a költségvetési bizottság nem támogatja ezt a javaslatot. Visszatérve a költségvetés tárgyalására, illetve bizottsági vitájára, hadd mondjam el elöljáróban, hogy nagyon kellemes, ha szabad még szinte ezt a profán megjegyzést mondanom, derűs légkörben tárgyalt a költségvetési bizottság. A tavalyi vitától eltérően szakmai viták folytak, amelyekben a szakmai érvek csaptak össze, politikai csatározás gyakorlatilag nem fordult elő a költségvetési bizottság vitája során. (Rajkai Zsolt: Elég baj az.) A jelentés elég jól jellemez egy hiányt, illetve hibát, amire a Kormány tisztelt képviselőinek figyelmét szeretném fölhívni, hogy bizony-bizony egyes pontoknál másként foglalt állást a Kormány képviselője az alkotmányügyi bizottságban, mint a költségvetési bizottságban vagy éppen a gazdasági bizottságban. Ez nem tükröz egy egyértelmű hozzáállást. A bizottság alapelvként két döntést hozott. Nem foglalkozott olyan módosító indítványokkal, illetve "egyharmad sem támogatja" minősítést adott ezeknek, ahol a képviselő módosító előirányzata összevont tételeket tartalmazott. Itt leggyakrabban olyan indítványok szerepeltek, hogy a működési költség ennyire változzon, valamire csökkenjen vagy nőjön. Ezekkel a bizottság egyszerűen nem tudott mit kezdeni, hiszen elképzelése sincs a bizottságnak, hogy a működési költségen belül a dologi vagy bérköltségeket milyen arányban kívánja a képviselő úr módosítani, illetve ha volt is elképzelésünk, jogunk ebben az esetben sem volt, hogy megtegyük ezt a módosítást. Másik ilyen egyértelmű és ellenszavazat nélküli határozata volt a bizottságnak, hogy alkalmatlanok azok a módosító indítványok, amelyek nem tartalmazzák minden szükséges előírás változtatását - gondolok itt például a bérek módosítására, ennek következménye van a társadalombiztosítási járulék tekintetében. A bizottságnak nincs joga és nem is tartozik kompetenciájába, hogy más képviselők után 100-200 csatlakozó módosító indítványt adjon be. Tehát ezeket a módosító indítványokat nem támogatta, alkalmatlannak találta. A fejezetek költségvetésének megvitatásakor a minisztériumok, illetve a szervezetek vezetői jelen voltak a bizottság ülésén. Itt két eltérő, szélsőséges álláspontot szeretnék megemlíteni, már nem olyan értelemben szélsőséges, hogy valami visszatetszést keltene. A Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója, illetve munkatársai akkor is megjelentek a bizottság ülésein, amikor tudták, hogy nincs az intézethez kapcsolódó módosító indítvány, de mégis rendelkezésünkre álltak, ha valamiért szükség lett volna rájuk. (11.00) Ugyanakkor a bizottság többszöri meghívása ellenére sem tette tiszteletét a bizottság ülésén a Környezetvédelmi Minisztérium képviselője. Ezért többszöri elnapolás után a bizottság kénytelen volt ezt a fejezetet, illetve az ehhez kapcsolódó módosító indítványokat a minisztérium szakértője nélkül megtárgyalni. Ezt rendkívül sajnáljuk, és reméljük, hogy következő esetben a minisztérium képviselője megtiszteli a költségvetési bizottság üléseit. Végül pedig röviden a bizottság főbb döntéseiről, amelyek nagy valószínűséggel érdeklődésre tarthatnak számot. A bizottság többsége támogatta, hogy az önkormányzatok, illetve a központi költségvetés között a személyi jövedelemadó megosztása 30-70 %-os arányú legyen. Ezzel ellentétben nem támogatta azt a javaslatot, amely a Magyar Televízió és a Rádió kiadásainak, illetve támogatásának zárolását kívánta volna elérni. Ugyanakkor egyetértésben a honvédelmi bizottsággal, a költségvetési bizottság úgy döntött, hogy támogatja azt a javaslatot, miszerint a Honvédelmi Minisztérium előirányzatait zárolni kell 1993-ra, illetve az első negyedévre esedékes pénzt kell csak folyósítani. Ennek oka az, hogy - mint a sajtóból is ismeretes - itt már szóba került, hogy 800 millió dolláros aktívum fejében a volt Szovjetunió, illetve Oroszország hadifelszereléseket szállít Magyarországnak. Szóba került az is, hogy a volt NDK-fegyverek, illetve alkatrészek esetleg a Magyar Hadsereg tulajdonába kerülnek. Ennek költségvetési kihatásai jelen pillanatban nem mérhetők fel, beérkezésük sem vehető teljesen biztosra. A bizottság a honvédelmi bizottsággal egyetértésben úgy döntött, hogy tiszta kép esetén kell csak az előírt irányzatokat a honvédelmi minisztérium rendelkezésére bocsátani. A bizottság elfogadta a munkanélküli-járulék folyósításának új szabályait, és végigvezette a különböző fejezeteken azokat a csökkentéseket, általában az igazgatási kiadásokon, amelyek révén az ÉT-tárgyalásokon megfogalmazott kompromisszum fedezete előállítható volt a költségvetésből. Köszönöm szépen. (Taps.)