DR. MOLNÁR PÉTER (FIDESZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Már a múlt heti részletes vitában is elmondtam több kormánypárti képviselő módosító javaslatával kapcsolatban, hogy alapvetően elhibázottnak tartjuk azt, hogy több kormánypárti képviselő a Magyar Televízió és a Magyar Rádió bevételeit valamiféle pótlólagos forrásnak tekinti, és úgy gondolják, hogy ez a két közszolgálati intézmény nemhogy nem támogatásra érdemes, hanem ráadásul a különböző egyéb bevételeikből kell elvenni, és külügyi célokra, honvédelmi célokra és bármi más egyéb célokra - ami éppen az eszébe jut különböző kormánypárti képviselőknek - kell a Magyar Televízió vagy a Magyar Rádió legkülönbözőbb bevételeiből több milliárdos öszszegeket fordítani. A kormánypárti képviselőket szerettem volna arra figyelmeztetni, azon képviselőket, akik ilyen javaslatokat adtak be - valószínűleg egymással sem egyeztetve -, hogy volt közöttük olyan, amelyikük javaslata önmagában is meghaladta a nevezett intézmények egész költségvetési támogatását. Javaslataik összegzett összege viszont már olyan számot tett ki, ami az intézményeknek alig hagyott volna meg valami pénzt. Akkor is feltettem azt a kérdést, hogy vajon nem gondolják-e a kormánypárti képviselőtársak: a magyar Országgyűlésnek felelőssége az, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Rádió működni tudjon, mert az ország jelenlegi helyzetében különösen igaz az az állítás, hogy nagyon sok állampolgár számára az információhoz jutást, a művelődés és a szórakozás lehetőségeit ez a két intézmény jelenti, ezért fizetik az előfizetési díjat az emberek, és a költségvetésből is - ha kap ez a két intézmény támogatást, akkor - ezért kap ez a két intézmény támogatást, mert ezek olyan közszolgálati intézmények, amelyeknek a közszolgálati jellege az Alkotmányunkból is következik. Az Alkotmányunkból is következik az, hogy ezeknek az intézményeknek valamilyenfajta függetlenséggel kell tudni ellátni a közszolgálati feladataikat, és - ahogy az Alkotmánybíróság döntése kimondta - nem állhatnak semmilyen politikai, gazdasági vagy egyéb erőcsoporttal, illetve bárkivel sem állhatnak olyan kapcsolatban, hogy bárki egyoldalú, meghatározó befolyást gyakorolhasson ezekre az intézményekre, mert akkor az alkotmányellenes. Mi azt hittük a mai napig, hogy a kormánypárti képviselők soraiban is a többség azért azon az állásponton van, hogy ezek közös elveink, és ezeket a kormánykoalíció pártjai és a Kormány is osztják. Annak ellenére, hogy tavaly is a költségvetési vitában egy elég érdekes megoldást alkalmaztak a kormánypártok, illetve a Kormány, szintén a költségvetési bizottság nem túl dicséretes közreműködésével, illetve a bizottság kormánypárti többségének a nem túl dicséretes közreműködésével. Most én sajnálattal kell, hogy megállapítsam, hogy a múlt heti hozzászólásom és mások hozzászólása és észrevételei is úgy látszik, hogy eredménytelenek maradtak, mert a vasárnap estig, valószínűleg kapkodva elkészített javaslat az összes eddigi problémát zárójelbe tette, az összes eddigi felvetést, nem próbálkozik most már senki valószínűleg további pénzelvonásokkal, zárolni sem fontos már a két intézmény bevételeit vagy költségvetési támogatását. Elég az egészről úgy dönteni, hogy kerüljön a miniszterelnökség fejezetéhez a költségvetésben, és onnantól kezdve a Kormány azt csinál a Magyar Televízió és a Magyar Rádió bevételeivel, amit akar. (16.30) Ha bármelyik kormánypárti képviselő erre a kérdésre, erre a javaslatra azt állítja, hogy ez nem alkotmányellenes és nem sárba tiprása azoknak az elveknek, amelyeket a közszolgálati média működésével kapcsolatban - talán még továbbra is hihetjük - önök is elfogadnak, akkor nem gondolták végig ezt a dolgot. Azt szeretném kérni, hogy a Kormány is és önök is, kormánypárti képviselő hölgyek és urak gondolják végig és vessék össze az Alkotmánybíróság Kuncze Gábor által idézett döntésének szövegével ennek a javaslatnak a lényegét. Ennek alapján valóban fontolják meg, hogy ezt a javaslatot nem volna-e célszerűbb visszavonni, hiszen itt megint csak olyan közszolgálati intézményekről van szó, amelyeknek az Alkotmány alapján, törvény által szabályozva kell tudniuk bizonyos függetlenséggel működni. Ez a törvény már készülőben van. Igaz, nagyon hosszú vajúdás után, de egy olyan törvényjavaslat van a Ház asztalán, amelyhez már a módosító javaslatok tárgyalása is folyik, és az Alkotmánybíróság által szabott határidő éppen a mai napon jár le. Tehát ez is nyilvánvalóan a magyar Országgyűlést arra kell szorítsa, hogy a továbbiakban a törvény munkálataira összpontosítson. Tehát ennyiből is teljesen anakronisztikus és elfogadhatatlan a Kormánynak ez a javaslata, ami lehet, hogy 5-10 évvel ezelőtt, a rendszerváltás előtt ebben az országban természetesnek mondható javaslat lett volna, de azóta azért történt néhány változás. Ha ezt önök is így gondolják, akkor gondolják meg, hogy ezt a javaslatot nem kellene-e visszavonni, illetve nem kellene-e ez ellen szavazni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)