TROMBITÁS ZOLTÁN (FIDESZ): Köszönöm, Elnök Úr, a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bár Torgyán József megnyilatkozásaira általában nem szoktunk reagálni, de ez a kérdés most olyan súlyú, hogy mindenképpen szeretnék a frakció nevében szólni. Tegnap Áder János javasolta, hogy a népszavazás kérdését az alkotmányügyi bizottság tárgyalja meg. Az alkotmányügyi bizottság, ha ezt jónak látja, akkor meg fogja tárgyalni, és ha egyetért a javaslatunkkal, akkor a kérdés tisztázása végett az arra hivatott fórumhoz: az Alkotmánybírósághoz fog fordulni. Torgyán József nézetei ebben a tekintetben - annak ellenére, hogy jogász végzettségű -, én már itt a Parlamentben hallottam tőle az alkotmányosság tekintetében olyan dolgokat, amelyek meglehetősen furcsán hangzottak. Így beszélt például - hogy csak egyet említsek - az angol alkotmányról, amiről mindnyájan tudjuk, hogy írva nem létezik. Taxatív felsorolásokról is beszélt Torgyán József. Mi úgy gondoljuk, hogy ugyan taxatíve fel vannak sorolva, hogy mikor nem lehet népszavazást kiírni, de számos olyan kérdés van, ami nincs felsorolva tételesen a népszavazás megtiltására. Tehát nincs felsorolva az, hogy mikor nem lehet ezekben az esetekben népszavazást kiírni, azonban senkiben nem merül fel az ötlet, gondolom, képviselőtársaim között sem, hogy ezekben a kérdésekben népszavazást lehetne kiírni. Úgy gondolom, nem lehetne azon ügyben sem népszavazást kiírni, hogy a Magyar Köztársaság elnökét visszahívjuk-e. Nem lehet az ügyben sem népszavazást kiírni, hogy valamelyik járási bíróságnak vagy most városi bíróságnak az egyik bíráját a magyar lakosság vissza akarja hívni. Ezekben az esetekben sem lehet népszavazást tartani, noha tételesen nincsen felsorolva, egyszerűen az Alkotmány szellemével ez nem fér össze. Szélsőjobboldali politikusok gyakran szokták ezt az alkotmányt sztálinista alkotmánynak nevezni. Valóban, ez az alkotmány 1949. augusztus 20-án lett elfogadva, de azóta mind az előző parlament - és lényegi pontokban - módosította ezt az alkotmányt, mind pedig mi is lényegesen és alapvetően megváltoztattuk, úgyhogy valóban a +49-es alkotmányból már csak az az egy pont változatlan, hogy "Magyarország fővárosa Budapest". És végül, én úgy gondolom, lehet, hogy a széthullott Kisgazdapártnak ez az egyetlen esélye, hogy előrehozott választásokon tudjon jól szerepelni, azonban ez a mi jogi nézeteinket nem befolyásolja. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)