PÁL LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, Elnök Úr. Nem szeretnék visszatérni az eddigi vitára, az eddigi szavazásokra, az elfogadott keretszámokra, csak néhány mondat erejéig tennék megjegyzéseket. Az első megjegyzésem az, úgy tűnik, hogy nem sikerült egy korszerűsített struktúra irányába elvinni a költségvetést. A második megjegyzésem az, hogy teljesen egyetértve miniszter úrral, benne maradt ebben a költségvetésben igen nagy mennyiségű pazarlás. A harmadik megjegyzésem az, hogy saját javaslataim - egy kivételével - leszavazásra kerültek, bár a költségvetési hivatalok bérkereteinek csökkentésére tett javaslataimat oly módon szavazta le a Ház, hogy a költségvetési bizottság szavazhatatlannak tartotta, tekintettel arra, hogy nem adtam be a társadalombiztosítási vonzatait a béralapváltozásoknak. Én ezzel nem értek ugyan egyet, hiszen a beadott anyagomban szerepelt erre vonatkozó adminisztratív megoldási javaslat, azonban ezt, úgy tűnik, hogy nem tudta - vagy nem kívánta - keresztülvinni sem a költségvetési bizottság, sem az apparátus. Én ezt hibának tartom. Érzésem szerint ez is vastag milliárdokat hagyott a pazarló rovatokon. Egyetlenegy kérdéshez szeretnék hozzászólni most, méghozzá furcsa módon nem saját módosító indítványomhoz, segítségkérés címen. A módosító indítvány, amelyet szeretnék támogatni: Rudics Róbert képviselőtársam által benyújtott indítvány - amelyet nem fogadott el a Ház -, a bányajáradék mértékére vonatkozó javaslat. A helyzet az, hogy a törvénytervezet 52.§-a tartalmazza a bányajáradékra vonatkozó elképzeléseket, és a Pénzügyminisztérium fejezetében a bevételek oldalán, a 25. cím alatt 2. alcímben eldugva a különleges helyzetek miatti befizetések alcím alatt szerepel a bányajáradék bevételének tervezett 25 milliárd forintja. A hozzászólásomnak tulajdonképpen a lényege az, hogy a gazdasági bizottságban mi erről tárgyaltunk, kértünk tájékoztatást a tárcától: hogyan is jött ki ez a 25 milliárd forint, milyen forrásokból tevődik össze, mennyire számol az elsődleges, másodlagos, harmadlagos kőolaj- és gázkitermelési technológiák differenciálásával, és a tájékoztatást később meg is kaptuk. Nem a "később"-ön van a hangsúly, hanem a tájékoztatás tartalmán. Úgy tűnik, hogy nem sikerült összhangot teremteni a tervezett bányatörvény és a bányajáradék- számítások között. Arra szeretném kérni a tisztelt Pénzügyminisztériumot és az ipari tárcát, hogy vizsgálják felül az eddigi számításokat, próbálják megteremteni az összhangot. Azért nem tudom ezt képviselői módosító indítványként benyújtani, mert nem rendelkezem azokkal az információkkal, hogy a kőolaj- és gázbányászaton kívüli bányászati tevékenység +93-ban várhatóan hogyan alakul. (10.10) Tehát nem tudom megmondani, hogy az egyéb tevékenység után a törvény alapján befizetendő járadékok számításának mi a helyes adathalmaza. Nem tudom megmondani azt, hogy a homok-, kő-, kavics- és egyéb bányászat után befizetendő 5%-os bányajáradéknak milyen vonzatai lennének. Zárójelben hozzáteszem, hogy a kapott információimban ezek az adatok nem is szerepelnek. Pedig a bányatörvény tervezetében ilyen járadékok befizetésével számol a tervezet. Hasonlóképpen más bányászati tevékenység után, például a geotermikus energia bányászata után, a szénbányászat után - bár ez valószínűleg elengedésre kell hogy kerüljön - szintén a bányatörvény számol ilyen járadékokkal. Úgy érzem, ezeknek a számításoknak az elvégzésére az említett két tárcának volna lehetősége. Abban az esetben, ha elvégzi, volna lehetőség arra, hogy más szerkezetben kerüljön meghatározásra a 25 milliárd forintos bevétel. Még egy dolgot azonban szeretnék ezzel kapcsolatban megemlíteni. A különleges helyzetek utáni befizetések gondolata nem mai gondolat, korábban is szerepelt a költségvetésben, méghozzá elsősorban a Szovjetunióból származott kőolaj- és gázimport utáni befizetésekről volt szó. Voltak évek, amikor a 60 milliárd forintot is elérték az ilyen befizetések, arra való tekintettel, hogy lényegesen olcsóbban jutottunk hozzá ezekhez az energiahordozókhoz, mint amilyen a világpiaci ár volt, itt a kiegyenlítési mechanizmusoknak volt helye. Ma a helyzet más, teljes egészében a mai különleges helyzetek utáni befizetések rovat a magyarországi bányászatra vonatkozik. Tehát a MOL Rt. és - gondolom - az időközben megalakuló jogutódjai fogják befizetni az itthoni kitermelőtevékenység után. Mellékesen a most megváltoztatott áfa-törvény következtében nem a tavalyi módszerekkel nullkulcsot, hanem ennél magasabb kulcsot fogunk fizetni a 25 milliárd után is, tehát az ilyen bányajáradék után is, ezzel is megdrágítva az energiaköltségeket. Azt hiszem, az a javaslat, hogy vizsgálja meg a két tárca, hogy az esetleges más bányászati termékekre hogy lehetne úgy ráverni a bányajáradékot, hogy ezzel csökkentsük az energiaárakat, az mindenképpen támogatható lenne. Többek között arra is alkalmas lenne, hogy ne terjedjen az a vélemény az országban, hogy az esetleges szénbányászati problémák rendezése miatt kerül sor energiaárak emelésére. Az energiaárak emelésében benne van a 40%-nak meghirdetett bányajáradék és az így számított 25 milliárdos bevétel is. Remélem, ebben találok együttműködési partnereket és készséget a két említett tárca részéről. Abban az esetben, ha ők segítenének előkészíteni, akkor akár én, akár más is - gondolom - benyújtaná az ide vonatkozó módosító indítványokat. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)