DR. ÁBRAHÁM TIBOR (SZDSZ): Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm a válaszát. Tulajdonképpen a kérdésemre részben választ kaptam. Nekem egy modell kidolgozása lebegett a szemem előtt. A feldolgozó iparban speciális a helyzet; konkrétan a konzerviparban vagy az élelmiszeriparban 1:10 a foglalkoztatási arány, tehát a felszabaduló munkaerő. Az 1:10 arányt alapvetően arra értem, hogy a nyugat-európai élelmiszer-ipari üzemekben is általában 1 stabil szerződő dolgozóra körülbelül 10 szezonális munkaerő jut. Ott úgy van szabályozva a rendszer, hogy ha x időt ledolgozik az adott évből az illető munkavállaló, abban az esetben a kormány minden évben biztosítja számára a munkanélküli-segély lehetőségét. Ez nálunk természetesen nem így van, ebben gyakorlatilag az elmondottak alapján egyetértünk. Pontosan arra irányult a kérdésem, hogy a foglalkoztatáspolitikai koncepcióban ezt a fajta lehetőséget biztosítja-e a kormányzat. Nem tudom egyébként, hogy lehetőség lenne-e erre - igaz, hogy ez diszkriminatív jellegű lenne. Biztos, hogy így van, de mivel én úgy tekintem, hogy ez az ország végül is alapvetően a mezőgazdaságból él és a feldolgozóiparra alapozódik, talán nem lett volna diszkriminatív oly mértékben, hogyha ezt a problematikát valahogy így kezelnénk, nem pedig közvetlenül a költségvetésből kiindulva pusztán anyagi megfontolásokat, rövid távú anyagi megfontolásokat szem előtt tartva. Nagyon sajnálom, de a kérdésre a választ nem tudom elfogadni, és kérem a képviselőtársakat is, hogy hasonlóan tegyenek. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)