Tartalom Előző Következő

SZILASY GYÖRGY (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! 1991. november 13-án felszólaltam a Parlamentben és pontosan arról beszéltem, hogy megoldott-e a törvényességi felügyelet az átalakulás folyamatában? Akkor szép tapsot kaptam, de a javaslataimat az illetékesek nem mérlegelték, és semmit nem tettek annak érdekében, hogy az elhangzottakból bármi is megvalósuljon. Attól tartok, hamarosan érzékelni fogjuk azt a mérhetetlen anyagi kárt, s azt a kétségbeesést, amely a szövetkezetek volt és jelenlegi tagjai között észlelhető. Tisztelt képviselőtársaim! A szövetkezeti vezetők nagy többsége táncot jár az aranyborjú körül, és olyan gátlástalanul fosztogatják a kiszolgáltatott és magára hagyott parasztságot, amire még a török időkben sem volt példa. (Közbeszólások: Így van. - Taps.) Az utolsó percben vagyunk, hogy esetleg még megtehessünk valamit ennek a féktelen terrornak a meggátlására, amely a magyar parasztságot egy újkori rabszolgaságba kívánja sodorni. Véleményem szerint a törvény teljes szigorával kell eljárni azokkal szemben, akik törvényes előírásokat semmibe véve tönkreteszik a mezőgazdaságot. (Közbeszólások: Helyes! Így van!) Elhangzott a javaslat, hogy a földművelésügyi hivatalok kapjanak felhatalmazást a szövetkezetekben történtek vizsgálatára és szükség esetén az eljárásra. Teljes szívből helyeselni tudom az ellenőrzések azonnali indítását, de a végrehajtásra kijelölt hivatalok személyi összetételét illetően komoly aggályaim vannak. Tudni kell, hogy a megyékben működő földművelésügyi hivatalok apparátusa nagyrészt a volt megyei tanácsok mezőgazdasági osztályainak a munkatársaiból verbuválódott. (17.00) Azt még el tudom képzelni, hogy ezek az emberek meg tudják ítélni a szakmájukhoz tartozó hatósági eljárásokkal kapcsolatos kérdéseket - például halászati felügyelet, vadászat stb. -, de nehezen tudom elképzelni, hogy ezek a személyek kérlelhetetlenül és keményen lépjenek majd fel egykori vendégbarátaikkal szemben. Nyíltan kimondom: általános gyakorlat volt a termelőszövetkezetekben, hogy a felügyeleti szervek - mint a már említett mezőgazdasági osztály - vagy az úgynevezett érdek-képviseleti szervek - mint a területi szövetségek - embereinek juttatásként dukált a szövetkezeti vendéglátás. Az sem lenne meglepő, ha a jövendőbeli ellenőrök olyan szövetkezetben kezdenének vizsgálódni, ahonnan esetleg ennél többet is rendszeres juttatásként kaptak. Kérdezem, tisztelt képviselőtársaim: van értelme annak, hogy olyan személyek vizsgáljanak, akik maguk sem mindenben feddhetetlenek+? (Közbeszólás: Nincs.) Az ilyen személyek által kezdeményezett vizsgálat esetleg majd elkeni a történteket, mi pedig meg leszünk nyugodva abban, hogy minden vész elmúlik, minden a legjobb úton halad - a megsemmisülés felé. Indítványozom, hogy a megyei földművelésügyi hivatal keretében, de a jelenlegi apparátustól függetlenül, megyénként két-három magas igénnyel kiválasztott szakember kapjon felhatalmazást a vizsgálatok folytatására. A működés feltételeit is a hivatal biztosíthatja, részfeladatok megoldását elsősorban szakmai kérdésekben is segíthetik, de az ellenőrök működését ne befolyásolják. Ez a munka olyan fontos feladat, hogy az ilyen teendők ellátására csak olyan szakemberek alkalmasak, akik a szakmai felkészültségük mellett támadhatatlanok, olyan értelemben, hogy egyes szövetkezeti vezetők nem emlékeztethetik őket az egymással töltött kellemes és gyümölcsöző kapcsolatokra. Magyarul: a korrumpálásnak még a látszata sem állhat fenn. Még egy rövid megállapítás: amikor a személyi jövedelemadó bevezetését készítették elő, a rádió, de főként a televízió és a sajtó is igen ötletes módon magyarázta el a teendőket, a tudnivalókat. A szövetkezetek átalakulása a médiumokban alig volt - és alig van - értékelve. Pedig olyan méretű átalakulásnak - mondhatom, történelmi átalakulásnak - vagyunk a tanúi és részesei, amilyen a történelmünkben még nem fordult elő. Kit terhel a felelősség azért, hogy az igen nehezen érthető és még nehezebben alkalmazható átmeneti törvényt soha senki nem magyarázta el az érdekelteknek. Kit terhel a felelősség azért, hogy beszél a törvény licitálásról, ahol a megegyezés elmaradása esetén a szövetkezeti vagyonrészek gazdát cserélhetnek, de jóformán senki sem tudja, hogy mit jelent a jogszabály zavaros szövege, és azt sem tudják, hogyan kell a jogszabályt alkalmazni. Igaz, erre valóban nem volt műsoridő, hiszen lényegesen fontosabb eseményeket kell sugározni; de azt hiszem, ezt jobb nem részletezni, erről már beszéltek az előttem szóló képviselőtársaim. Mivel a szövetkezeti tagság a jogszabályt illetően a teljes tudatlanság állapotában van, teljesen érthető és indokolt is, hogy a törvény hatályát 1993 évközepéig meghosszabbítsuk; hogy idő és mód legyen olyan hiányosságok megszüntetésére is, amely a tudatlanság és a kellő tájékozatlanság eredménye. Köszönöm a figyelmüket. (Közbeszólás: Így van! - Taps.)