DR. FEKETE GYULA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát mérlegelő bizottsági ülésen három kérdésre koncentrálta a figyelmét. Az első vitatott pont az volt, hogy legyen-e márciusban januárig visszaható hatályú emelés vagy ne legyen. A nemleges véleményt több tényező támasztja alá. Az egyik indok az, hogy a munkabérek emelésére általában március-április hónapokban szánják rá magukat a munkahelyek, tehát a magasabb bérek után fizetendő többletjárulék csak április-május hónapban folyik be a társadalombiztosítás kasszájába. A társadalombiztosítás szűkös anyagi lehetőségei közepette tavaly logikus lépés volt a Parlament részéről az a döntés, hogy ne az év elején kerüljön sor a nyugdíjemelésre, hanem akkor, amikor erre a többletjárulékok ténylegesen is rendelkezésre állnak. Ne váljon az Országgyűlés szokásává az, hogy minden évben, a rendkívüli okokra hivatkozva, viszszamenőleges hatállyal is emel nyugdíjakat, emiatt ugyanis az egy hónapra jutó emelést óhatatlanul elaprózza, hiszen a nyugdíjemelésre szánt összeg ettől még adott. 1993-ban speciális indokok is indokolják a visszamenőleges emeléstől való tartózkodást. Mint ismeretes, idén kedvezőbbé válnak a nyugdíj-megállapítás szabályai, megszűnik a nyugdíjalap megállapítását szolgáló degresszív skála legalsó grádicsa. Emiatt például az a nyugdíjas, aki tavaly december helyett idén januártól vonul nyugdíjba, 800-1200 forinttal is többet kaphat havonta. Például a tavalyi 7950 forintban megállapított havi nyugdíját januárban már 8750 forintban határozták meg. Indokolhatatlan lenne ezt az előnyt tovább növelni egy visszamenőleges hatályú emelés révén. A második vitatott pont a benyújtott változatok közötti választás kérdése volt. A bizottság tagjai többségükben állást foglaltak ama változat támogatása mellett, amelyik - bár vitathatatlanul többletmunkát ró a Társadalombiztosítási Főigazgatóság munkatársaira - lehetővé teszi a jövőben a töredék év beszámítását. Például az idén az első félévben nyugdíjba vonulók már eszerint részesülnének a szeptemberi nyugdíjemelésből. A harmadik vitatott kérdés akörül forgott, hogy valóban 14% lesz-e a nyugdíjemelés mértéke, vagy ennél kevesebb. Dr. Békesi László alelnök úr kifejezte azt a véleményét, hogy az emelés nincs 14%, ezért a szocialista párt frakciója a törvényjavaslatot általános vitára alkalmatlannak tekinti. A bizottság többsége úgy vélekedett, hogy a társadalombiztosítás számítása megfelel az indexszámítás szabályainak, és a 14%-ot valamivel meghaladó emelkedés jön létre, ha egyéni szinten összeadjuk az 1993. évben várható nyugdíjakat és ezt viszonyítjuk az 1992-ben ténylegesen kifizetett nyugdíjak havi összegéhez. Így számítják ki az átlagkeresetek évre jellemző havi összegét is; nincs indok arra, hogy ettől a módszertől a nyugdíjszámítás metódusa eltérjen. Természetesen azt a módszert is lehet követni, hogy mindig, minden évben a decemberi ár-, bér- és nyugdíjviszonyokat tekintjük mértékadó bázisnak, és ehhez viszonyítjuk az emeléseket. Ha 1992 decemberét tekintenénk az 1993. évi nyugdíjemelések pillérének, akkor az áraknál és a béreknél is 1992 decemberét kellene bázisnak tekinteni. Semmivel nem járnának jobban ilyen módszer követése esetén a nyugdíjasok, hiszen például a decemberi átlagkeresetek hagyományosan minden évben a legmagasabbak, emiatt a következő év szeptemberéig ezt a szintet általában nem lépi túl a keresetek átlaga. Nem reménykedhetnének tehát nagyobb emelkedésben az érdekeltek ilyen módszer elfogadása esetén, azaz nem a viszonyítási módszerektől függ a nyugdíjnövelés lehetősége. A bizottsági vitát szavazás követte. A törvényjavaslatot a bizottság többsége - 9 tagja - általános vitára alkalmasnak ítélte, 5 tagja tartózkodott a véleménynyilvánítástól, vagy általános vitára alkalmatlannak minősítette az előterjesztést. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)