DR. KULIN SÁNDOR, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A családipótlék-emelés ez évi mértékének módjáról beterjesztett törvényjavaslat egy igen rövid, mindössze 4 paragrafusból álló törvényjavaslat, ennek megfelelően mindössze 6 módosító javaslat érkezett hozzá, melynek bizottságbeli sorsáról röviden az alábbiakban kívánok számot adni. A beterjesztett 6 módosító javaslatból 3-at támogatott a bizottságunk, 3-at elutasított. Nézzük, mi az, amit elutasított! Kovács Pál és Csehák Judit képviselőtársaink azt javasolták, hogy maradjon el a benyújtott törvényjavaslatnak az 1. �-a, amely arról szólna, arról intézkedik, hogy az ideiglenes hatású beutalt intézeti vagy állami nevelt gyermek után a gyermek- és ifjúságvédő intézet legyen jogosult a családi pótlékra abban az esetben is, ha állami gondoskodás alatt álló, átmenetileg javítóintézetben vagy jogerős szabadságvesztés büntetését tölti a büntetés-végrehajtási intézetben, egyidejűleg pedig arról rendelkezik, hogy az így képződő családi pótlékot a gyámhatósági fenntartásos betétben kell elhelyezni. Az ő indoklásuk az volt, hogy ez az intézkedés maradjon el, hogy sértve érzik és veszélyeztetve érzik az eddigi állapolgári jogon korlátozás nélkül járó családi pótlékot, viszont a vita során az az álláspont alakult ki, hogy a családjogi törvény nem sérül. Csak akkor vonja meg tulajdonképpen a családtól a törvény, ha szülő egyáltalán nincs, vagy nem található, és végső soron az érintettek nem kerülnek hátrányos helyzetbe. Erre való tekintettel - miután ez tisztázódott a vita során - bizottságunk 11 tartózkodással, 7 igen szavazat ellenében ezt nem támogatta. Valamint nem támogatta az ugyancsak ehhez logikailag kapcsolódó 6-os számú módosító javaslatot. A harmadik, amit nem támogatott, Rab Károly képviselőtársunk módosító javaslata, aki a családipótlék-emelés részletezésénél azt kívánta bővítésként bevenni, hogy az egygyermekes egyedülálló - és bővítésként nyugdíjas szülő - esetén, valamennyinél a nyugdíjas szülőt is kiemelt kategóriaként kezelte. (20.00) Tisztázódott a vita során, hogy szükségtelen ez a kitétel, mert értelemszerűen benne van az eredeti törvényben, ezért nem szükséges. Ezért ezt sem támogatta a bizottságunk. Támogatást kapott viszont Kovács Pál és Csehák Judit képviselőtársunknak az a módosítása, amelyben a benyújtott törvényjavaslat 3. �-át kívánja elhagyni. A 3. � a családi pótlék eredeti szövegét kívánta felváltani, amely eredeti szöveg úgy szólt, hogy a családi pótlék következő évi mértékéről és időpontjáról a gyermeknevelés tényleges költségeinek megfelelően az Országgyűlés az állami költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. Ezt felváltaná a törvényjavaslat szerint - a most benyújtott törvényjavaslat szerint - a következő szöveg: a családi pótlék emeléséről az Országgyűlés az állami költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. Kihagyja tehát a módosítás azt, hogy: "a gyermeknevelés tényleges költségeinek megfelelően." Bizottságunk úgy foglalt állást, hogy mivel ezt az eredeti törvényszöveget már ez a Parlament és ez a bizottság hozta tető alá, most, amikor esetleg az egész családipótlék-rendszer a jövőben úgyis átdolgozásra és átgondolásra kerül, nem indokolt, hogy ezt a megfogalmazást megmásítsuk, és ezért 13 szavazattal, 1 ellenében, 3 tartózkodással az eredeti szöveg fenntartása mellett foglaltunk állást. Ugyancsak erre a törvényhelyre vonatkozik Kátay képviselőtársunknak is az a megfogalmazása - amit szintén támogattunk, és a kettő együtt is elfogadható, és majd választhatunk közüle -, hogy az emelés differenciált mértékéről és ütemezéséről az Országgyűlés az állami költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt; tehát egy bővítést tesz bele. Ezt is elfogadtuk 9 támogató szavazattal, ellenszavazat nélkül és 8 tartózkodással. Végül pedig Kovács Pálnak és Csehák Juditnak van egy hatályba léptető logikus javaslata, amit 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogattunk. Köszönöm szépen.