DR. TÓTH ALBERT (MDF): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Az ÁTEV szikszói üzeme több év óta veszteségesen gazdálkodott, ezért megkezdődött az üzem komplex átvilágítása, majd meghatározták a teendőket. (15.10) Az 1991. július 31-én végzett értékelés során megállapították, hogy az üzem nem teljesítette a közösen kialakított feladatokat, s az 1991. első félévi veszteség csaknem 32 millió forintra emelkedett. Ekkor külön is vizsgálták az 1991. augusztus 1-jétől szeptember 30-áig terjedő két hónap gazdálkodását, és súlyos szabálytalanságokra derült fény. Ezek körében a legkirívóbbak azon szabálytalanságok voltak, amelyek lehetővé tették, hogy több mint egymillió forint értékű készterméknek nyomtalanul lába keljen, úgymond, selejtezés címén. A megállapítások szerint a) a készterméket tiltott módon ömlesztve tárolják, s ezért nem lehet elkülöníteni a selejtes terméket a hibátlan árutól; b) az üzem a kiselejtezett anyagokból az előírások ellenére sem küldött mintát a központi laboratórium részére, sőt, még azt sem dokumentálták, hogy a leselejtezett készterméket megsemmisítették-e, vagy netalán valahová elszállították. A vizsgálati jelentés szerint ezen különösen nagy értékű terméknek a selejtezések útján történt nyomtalan eltüntetése feltétlenül önálló vizsgálatot igényelt. A vizsgálati jelentés a történtekért egyértelműen Rácz József igazgató felelősségét mutatta ki. Amikor Rácz József igazgató hírül vette, hogy őt nevezték meg felelősnek, az üzem munkásaihoz fordult segítségért. A december 30-ai munkásgyűlésen a Budapest-vidék ellentétre vezette vissza azt a vezérigazgatói kezdeményezést, amely az önállósulás érdekében egy létszámérzékenyebb gazdasági társasággá javasolta átalakítani az üzemet. A munkásgyűlésen Rácz József igazgató az általa feltüzelt munkások előtt látványos ígéreteket is tett a munkahelyek védelmére, s a dolgozóktól kért segítséget a központ ellen. A megtévesztett dolgozók nem tudhatták, hogy Rácz József igazgató a saját céljainak leplezése érdekében a csődtörvény szerint akár a vállalata teljes felszámolását is kockára teszi. S mit tesz a véletlen? A Parlamentben még egy napirend előtti felszólalás is elhangzott 1992. február 25-én az igazgató úr érdekében. Mindenesetre az ÁTEV vezérigazgatója 1992. március 5-én a Földművelésügyi Minisztérium illetékes államtitkárához intézett levelében kezdeményezte a részletes vizsgálat lefolytatását is. S mit tesz Isten, a vizsgálatot az FM nem folytatta le. Ezzel szemben azt a Rácz József urat, aki főállásban az ÁTEV szikszói üzemének igazgatója, másodállásban Muhi község polgármestere, az FM 1992. május 19-én kinevezte harmadállásban a Hejőmenti Állami Gazdaság vállalati biztosává is. Kérdezzük miniszter úrtól, miért maradt el a vizsgálat? Köszönettel. (Taps.)