Tartalom Előző Következő

KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Az ügyvédségről szóló 1991. évi XXIII. törvény 39. � (2) pontja kimondja: "Ha az ügyvéd ügyvédirodai tagsága megszűnik, igényelheti az ügyvédi iroda vagyonából a rá eső rész kiadását." Nem egyértelmű viszont a törvény állásfoglalása arra az esetre, amikor az ügyvéd ügyvédi irodai tagsága nyugdíjazás miatt már korábban megszűnt. Az ügyvédi munkaközösségek ingatlanainak privatizálása során a munkaközösségek nevesítették a munkaközösség vagyonát. A privatizálásból viszont többnyire kimaradtak a munkaközösségek korábban nyugdíjba vonult tagjai. Ezt az eljárást a nyugdíjas, volt munkaközösségi tagok sérelmezik arra hivatkozva, hogy az ingatlanok valamikor részben az Ügyvédi Kamara, részben az akkori munkaközösségi tagok pénzéből kerültek megvásárlásra. Tulajdonképpen az Ügyvédi Kamara is az ő pénzükből vette meg az ingatlant, hiszen az ő kamarai tagsági díjuk biztosította rá a fedezetet, sőt, az évek során az ügyvédi munkaközösség vagyonának gyarapodásához is hozzájárultak. Azt, hogy e kérdés jelenleg nem tisztázott, az is bizonyítja, hogy voltak olyan munkaközösségek is, amelyek valamilyen módon részesítették a vagyonból a jelenleg nyugdíjas hajdani tagjaikat. Megítélésem szerint jó lenne, ha az Igazságügyi Minisztérium egységes iránymutatást, állásfoglalást adna ki a korábbi ügyvédi munkaközösségi tagok ki-elégítésének lehetséges módjáról. Ezzel elkerülhető lenne, hogy pereskedések esetén jogszabály hiányában a különböző bíróságok különböző módon foglaljanak állást, s így egymásnak ellentmondó döntések szülessenek. Esetleg törvénymódosítás is szükségessé válhat a probléma megoldása érdekében. A következő kérdésre várom tisztelt miniszter úr válaszát. Az ügyvédi munkaközösségek privatizációjával együtt járó vagyonfelosztás tekintetében milyen lehetőségeket lát a korábban nyugdíjba vonult és a vagyonhoz jelentős mértékben hozzájáruló ügyvédek vagyonból való részesítésére? Tisztelettel várom válaszát. (Taps.)