DR. TARJÁN LÁSZLÓNÉ környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy nagyon röviden kiegészítsem az írásban megküldött választ. Az interpelláció és a Garéban létesítendő hulladékégető kapcsán ugyanis úgy gondolom, hogy érdemes egy kis visszatekintést tenni, amelyből tanulságokat is levonhatunk. A Budapesti Vegyiművek 1968-1987 között gyártott tetraklórbenzolt. Ebből a gyártásból ipari veszélyes hulladék került ki. Ezt a hulladékot eredetileg a gyár budapesti telephelyén tárolták, majd különböző állami hatóságok és intézmények javaslatára kijelölték a garéi tárolóhelyet. Az engedélyezett tervek alapján 1980-1987 közötti időszakban mintegy 63000 hordó lett Garéban elhelyezve. 1987-ben megszűnt a tetraklórbenzol-gyártás, és bár a vállalat a hatósági előírásoknak megfelelően járt el, mégis jelentős környezetszennyezésnek lehetünk tanúi. Ennek okát alapvetően két dologban kereshetjük. Egyrészt vízáteresztő-képességgel jellemzett egybefüggő agyagréteget jelöltek ki, és nem írtak elő külön műszaki védelmet. Tehát ez az egyik ok. A klórozott szénhidrogének és a víz kölcsönhatása köztudottan jelentősen eltér egymástól. Tehát az agyag mint szigetelőréteg ilyen vonatkozásban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A másik probléma a lerakott hordók földdel történő takarása volt, amely elősegítette a korróziót és a hordók kilyukadását. A kialakult helyzet felszámolására az elsőfokú környezetvédelmi hatóság kötelezte a gyárat. A vállalat megbízásából a Transdanubia Kft. nemzetközi tenderpályázatot írt ki, és egy hulladék-égetőmű külföldi tőkével történő létesítését kezdeményezte. Megítélésem szerint előnyösebb lett volna a probléma felszámolására kiírni a pályázatot, azonban az ügy kapcsán is néhány tényre rá kell irányítanom a figyelmet. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium nem beruházó. Kompetenciája a területileg illetékes szerveken keresztül az engedélyezéshez szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadására és az ehhez szükséges vizsgálatok elvégeztetésére terjed csupán ki. Természetesen alapvető feladata a környezetvédelmi hatóságnak a környezetszennyezés okozta helyzet felszámolására tett intézkedés, anélkül, hogy előírná, mely vállalkozó legyen a kivitelező. Az égetőmű felülméretezett kapacitása ugyanakkor azt a félelmet is keltheti, hogy a vállalkozó import veszélyes hulladék bérártalmatlanítására is számít. Az érvényes jogszabály előírja, hogy Magyarországra hulladékot importálni csak hasznosítás céljából lehet. Az égetésnél esetlegesen keletkező hőtermelés ebben a vonatkozásban nem minősül hasznosításnak. A fentiekből kitűnik, hogy tárcánk nem kötelezte el magát egyetlen vállalkozó mellett sem. A hordókban tárolt hulladékon kívül igen nagy mennyiségű szennyezett föld is van+ (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő múlását.) Ebben a pillanatban befejezem, elnök úr+ Garéban. Ennek ártalmatlanítása égetéssel sem gazdaságilag, sem technikailag nem megoldható. Az ügy fontossága és általánosítható volta miatt tárcánk kísérletek beindítását tervezi az égetéstől eltérő megoldások lehetőségének megteremtése érdekében. Minisztériumunk alaposan elemezte a garéi égető történéseit, és a jövőre nézve levonta a szükséges következtetéseket. Kérem képviselő urat, hogy az írásos válaszunkat a szóbeli válasszal kiegészítve szíveskedjen elfogadni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)