DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP): Tisztelt Ház! Elnök Úr! Köszönöm a szót, ígérem, hogy nagyon rövid leszek, de szükségesnek tartom kinyilvánítani azt, hogy a kereszténydemokrata frakciónak is van véleménye a sportról, és a sport kérdését s ennek a jogi szabályozását igen fontos társadalmi kérdésnek tekinti. Hogy egészen aktuális dologgal szolgáljak, a kezemben tartok egy képes hetilapot, amelyik a következő számára, a március 19-i számában Sportdilemmák címmel ezt jelzi előre: "A Kormány nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a nagy múltú és hagyományos sportklubok túléljék e nehéz időszakot, hiszen nem rendezték a sportlétesítmények tulajdonviszonyait, nincs elképzelés az anyagi háttér megteremtésére. Meddig lehet ezzel várni?" - teszi fel a jövő számban a költői kérdést az egyik nagy sportegyesületünk elnöke. Én is úgy érzem, és úgy gondolom, hogy nem lehet ezzel a kérdéssel tovább várni, de itt a felelősség kölcsönös. Itt nemcsak a Kormánynak és nemcsak a Parlamentnek van felelőssége, hanem a korábbi paternalista állami gondoskodáshoz hozzászokott, pénzekkel agyontömött nagy egyesületeknek is rá kell ébredniük arra, hogy most már Magyarországon nem lehet állandóan csak a kalapot tartani, hanem meg kell dolgozni azért, hiszen a sport egyik oldalon egy fontos társadalmi kérdés, a másik oldalon szórakoztatás is, és bizony azoknak a nagy egyesületeknek, amelyek fenn akarják tartani a nagy létesítményeket, a nagy profi minőségi sportot, azoknak saját bevételhez is jutni kellene. Ennek az országgyűlési határozati javaslatnak a címe tartalmazza, meghatározza a feladatot, a feladat: a megújítás. Valamit várnak, és joggal várnak a törvényhozástól, éspedig át kell lépni egy korábbi állami gyakorlatból a közjót szolgáló, nem beavatkozó állam gyakorlatába. Ennek természetesen az a feltétele, hogy az állami tulajdon helyébe a magántulajdon lépjen. Látjuk, hogy ez még a gazdaságban sem megy gyorsan és egyértelműen, hát hogy menne ez az átalakulás a sport területén? Nehéz megfelelni annak a kettős követelménynek, hogy az állam lehetőleg ne avatkozzon semmibe, másrészt miért nem teszi meg a szükséges konkrét lépéseket? Tudomásul kell venni, hogy nálunk még nincsenek Bernard Tapie-k, és nincsenek Agnelli torinói gyárosok, akik a saját profitjuk egy részéből egyesületeket, méghozzá profi és profitot termelő egyesületeket támogatnának, ezért elengedhetetlen átmenetileg bizonyos állami gondoskodás, amelyeknek anyagi kötelezettség formájában is meg kell nyilvánulni. Ha ez nyilvánvaló, akkor annak is nyilvánvalónak kell lenni, hogy aki az anyagiakat biztosítja, annak legalább a felhasználást illetően ellenőrzési joga kell, hogy legyen. Elfogadjuk azt a megállapítást, hogy a sporttörvény megalkotását csak bizonyos átmeneti problémák megoldása után célszerű megvalósítani. De elodázni nem lehet. Előbb-utóbb igenis, szükség van a sporttörvényre. De mivel a törvény nem egy rövid átmeneti időszakot, hanem egy hosszabb fejlődési folyamatot lezár, és egy olyan megoldási módot kell, hogy adjon, amit ne kelljen évente esetleg módosítgatni és változtatni, meg kell oldani ennek a bizonyos átmenetnek a problémáit, és utána igenis, szükség van a sporttörvényre. Borzasztó nagyon és kiemelten ügyelni kell azonban ennek az átmenetnek a során arra, hogy a meglévő sportlétesítmények megóvása és fenntartása megoldódjon, különös tekintettel a privatizációra is, mert újabbak létrehozása mindig sokkal többe kerül, mint a meglévők megfelelő használata és karbantartása. Az itthoni testnevelés, tehát az iskolai testnevelés fejlesztésére és támogatására azért is szükség van, mert elismerjük annak igazát, hogy mens sana in corpore sano, azaz ép testben ép lélek, és a felnövekvő ifjúságnak nagyon nagy szüksége van arra, hogy ezt az ép lelket az ép testiséggel is alátámassza. Ezért rendkívüli fontosságúnak tartjuk az iskolai testnevelésnek a fenntartását, államilag történő szabályozását, és igenis, anyagiakban is meg kell, hogy nyilvánuljon ennek a támogatása. Nem szeretnénk azt, ha két szék közül a pad alá kerülne a téma, vagyis sem a közoktatási törvény, sem a sporttörvény nem foglalkozna kellő mélységben, kiemelten ezzel a rendkívül fontos kérdéssel. Egy nagyon fontos dolgot szeretnék megemlíteni, amit nagyon pozitívnak tartok. Ennek az országgyűlési határozattervezetnek a vitája során - ha megnézik, tisztelt képviselőtársaim, látják, hogy - a jobbító szándékú, szakszerű módosító javaslatokat, amelyeket tulajdonképpen az ellenzék nyújtott be, mind a bizottság, mind pedig az előterjesztő kivétel nélkül - azt hiszem, egy kivétellel, amelyik egy nemzetközi kérdést érint, és nem a belföldi és a belpolitikai dolgokat - elfogadta. Tulajdonképpen tehát itt létrejött egy olyan parlamenti konszenzus, amely olyan kérdésben, mint a sportkérdés, félre tudta tenni a pártbeli szempontokat és az esetleges hiúság kérdését. Ezért a KDNP-frakció támogatja a módosító javaslatokkal együtt az országgyűlési határozatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)