Tartalom Előző Következő

DR. ZSIROS GÉZA (FKgP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon érdekes érvrendszert hallottunk az előbb. Több törvényből összerakva hangzott el egy szakmai meglátás. De ha már szakmai meglátást hangoztatunk, ismertetünk, én azt hiszem, ehhez a tények is jó, ha kéznél vannak. Engedjék meg, hogy most néhány adatot ismertessek. A kárpótlási I. és II. törvényben megjelenített összaranykorona-igény az állampolgárok részéről az igénybejelentés során 61 494 651 aranykorona volt. A kárpótlási hivatal eddig elbírált összesen 35 854 895 aranykoronát, tehát a benyújtott igények 58,3%-át. És ebből az egész igényből a mai napig elkelt 4 354 326 aranykorona. Tisztelt Képviselőtársam és mi mindannyian, tessék csak ezt gyorsan kiszámolni, hogy hány százaléka. Elfogadnám Kőrösi Imre felvetéseit akkor, ha ez nem 8% lenne, hanem 80%. Tessék nekem megmondani: ilyen tempóban a következő ötéves tervre teljesítjük a tervünket? Vagy mikorra? Ez egy nagyon fontos része az egésznek. És még egy. Amit Kőrösi Imre elmondott, valamit tudni kell hozzá. A legelőbirtokosságok, az erdőbirtokosságok, tejszövetkezetek nem önkormányzati tulajdonban voltak, hanem állampolgári tulajdonban nagyrészt, melyre a kárpótlási igényt be kellett adni. Aki ezt elmulasztotta, az egy dolog. Aki nem mulasztotta el és beadta, akkor természetesen a földalapképzés során ezek a területek el lettek különítve és ugyanígy felállíthatják ezeket a közösségeket, közös hasznosítású legelőt és így tovább. Abban igaza van Kőrösi Imrének, hogy az önkormányzatoknak - mint testületeknek - a földtulajdona, ami annak idején volt, nem került visszaadásra. Így igaz. És aggasztó lehet az, hogyha végigmegy a kárpótlás folyamata, akkor nem marad lehetőség az önkormányzatokat tulajdonhoz juttatni. Hadd említsek ehhez is adatot. Nevezetesen azt, hogy - mint emlékszünk rá - a kárpótlási I. törvény kapcsán rendelkezett arról a Ház, hogy az állami tulajdonból 20%-ot a későbbiek során majd ki kell jelölni, mert a földalap- kijelölésnél csak a kárpótlási I. törvény igényeit vettük figyelembe, a többit nem. Nos, ez a 20% 401 671 hektárt, vagyis 6 025 074 aranykoronát jelent. Azért ez nem kis falat, és nem kis lehetőség a továbbiakra nézve, amikor még a Háznak lehetősége lesz tabula rasát csinálni, és esetleg nemcsak az állami tulajdonból visszamaradó földalapról, hanem így a 20%-ként kijelölt földalapból is lesz lehetősége sok mindenre. Miért mondtam el ezeket a gondolatokat? Azért, mert szó nincs arról, hogy ez az Országgyűlés önkormányzat-ellenes lenne, vagy azt szeretné, hogy az önkormányzatoknak ne legyen lehetősége földhözjutásra. Csak kérem, értsünk meg valamit: 8%-nál tartunk országosan jelenleg az egész eljárás folyamatában a gyakorlati kivitelezés oldaláról. Nem tudjuk még az arányainkat, lehetőségeinket, és a gyakorlati igények beváltási oldalát, mert mit kérdez mindjárt az ember? Azt, hogy a földért kapott kárpótlási jegyek hány százaléka került földért átváltásra. Mert ez egy fontos arány. És mit mutatnak a tények? Azt, hogy mintegy 70%-a. Tehát 30%-a az, ami nem ilyen eredetű. Akkor máris elhangozhat: ha még a 20% kijelölést meg is tesszük, akkor még 10% feszültség van. No, itt van Kőrösi Imrének igaza, és ezt úgy kell levezényelni, hogy emberileg, szakmailag is tisztességes megoldás szülessék. Én azt hiszem, erre a Ház ilyen szempontból igenis alkalmas lesz. Köszönöm szépen. (Taps.)