Tartalom Előző Következő

DR. RAB KÁROLY (SZDSZ): Köszönöm, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Két-három hete valamennyi magyar felsőoktatási intézmény egy levelet kapott, amelyben arról értesítették őket, hogy 7,7%-kal csökkentik ez évi költségkereteiket. Tekintve azt, hogy a bérek, a társadalombiztosítási befizetések, a hallgatói támogatások nem csökkenthetők, valójában csak a dologi kiadásokat terheli ez a 7,7%. Ez a minisztériumi anyag szerint is 30-40%-os - megismétlem, 30-40%-os csökkentését jelenti a dologi kiadásoknak. Ma a magyar felsőoktatásban durván 50-60%-ot tesznek ki a bér- és társadalombiztosítási költségek, 15-20%-ot a hallgatói támogatások, tehát az így megmaradó 20-25%-ot terheli ez a 7,7%. A minisztériumi anyag 30-40%-ot említ, valójában ez közel 50%. Mindjárt mondok egy példát erre. A Műszaki Egyetemnek a költségvetése valamivel meghaladja a 3 milliárdot. Ez az intézkedés annyit jelent, hogy pusztán a 7,7% 195 millió forint mínuszt jelent, a közalkalmazotti törvény 214 millió forint többletkiadást jelent, és pusztán az áremelkedések 83 milliót jelentenek. Ez annyi összesen, hogy az idén 490 millió pluszkiadása, illetve költségvetési hiánya van a Műszaki Egyetemnek. Tekintve, hogy a Műszaki Egyetemen kb. 1 milliárd forint marad a működtetési, fenntartási költségekre, az 500 millió az 1 milliárddal szemben az 50%-ot jelenti, és még tragikusabb, hogy az 1 milliárd sem elég, az 500 millió már semmire sem. (14.30) Még egy tényadatot szeretnék említeni. Például a Műszaki Egyetemnek a +92- es költségvetése 3 milliárd 175 millió forint, a +93. éves terve 3 milliárd 87 millió, több mint 80 millió forinttal kevesebb, mint az előző évben. Tisztelt miniszter úr! Tisztelt képviselőtársaim! Szíveskedjenek az elhangzott tényeket és a mindannyiunk, de a Kormány által is hangoztatott prioritást összevetni. Legyenek szívesek a tavalyi ígérgetéseket és a tényeket összevetni, és az annyit fog jelenteni, hogy a költségvetés és a Kormány szavahihetősége a minimumra száll. Ez, ami itt történik, egyszerűen rombolása a felsőoktatásnak. Mindannyian tisztában vagyunk vele, és tisztában vagyok vele, hogy ez a felsőoktatás átalakításra szorul. Változtatni kell a gazdálkodásán, de világos, hogy ez a felsőoktatás egyszerre lerongyolódott és pazarló. Ez viszont nem megoldás. Bármilyen nehéz helyzetben is van az ország, az oktatáson nem spórolhat, mert a jövőjén spórol. Ami itt történik, ez nem a felsőoktatás vagy az oktatás prioritása, ez már nem is maradékelv, ez már elvonás, ez már tönkretétel. Miniszter úr! Szeretném kérni, hogy a válaszában ne térjen ki arra, hogy együtt érez vagy egyetért velem vagy ezzel a ténnyel, legyen szíves ne ecsetelni azt, hogy az ország milyen súlyos helyzetben van. Mindannyian tudjuk. Én egyetlenegy dologra várom a válaszát: milyen intézkedést fog tenni, hogy az eredetileg sem magas költségvetési előirányzatokat visszaállítsák? A válaszát nem én fogom megítélni, nem az Országgyűlés, hanem az ország. Bízom a válaszában. Köszönöm. (Taps.)