DR. RÉTI MIKLÓS (MDF): + Iliescu kijelenti: a nemzetiségi kérdést állandóan a gyanakvás szítására használják a kormánypolitikusok is. Július 8.: tiltakozás a tanügyi törvénytervezet ellen, mely kimondaná, hogy a felsőoktatás más nyelven nem, csak román nyelven lehetséges. És végül, ami miatt most gyakorlatilag szót kértem, a legutóbbi megnyilatkozása az, hogy Hargita és Kovászna megyében - Kovászna megye több mint 75%-ban magyarlakta, Hargita megye 85%-ban magyarlakta - román prefektusok kinevezése történt, illetőleg a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület épülete visszavételének ügye most van a bukaresti legfelsőbb bíróság előtt. Elnök Úr! Ez a kinevezés - Hargita és Kovászna megye élére román prefektus kinevezése - jogszerű. Ugyanakkor ennek a jelentősége abban rejlik, hogy a román prefektusok nem olyan jogkörrel rendelkeznek, mint a magyar köztársasági megbízottak, hanem igenis nagyon sok mindenben tudják korlátozni a többségében magyarlakta terület lakosait - iskola, egyház, helyi rendeletek, törvénykezések, perlések visszavétele ügyében -, éppen ezért az ottani lakosok tiltakozó megmozdulásairól kaptunk hírt a múlt héten. Nem óhajtunk Románia belügyeibe beavatkozni, de azért az európai normáknak az előbb lefektetett nemzeti kisebbségi védelmet biztosító elvei alapján igenis úgy érzem, hogy szóvá kell tennünk ezeket a jelenségeket - mégpedig azért kell szóvá tenni, mert a hivatalos román politika állandóan hangoztatja a jószomszédi viszony, a Magyarországgal történő megegyezés fontosságát - amit mi is annak tartunk -, ugyanakkor, ha megvizsgáljuk, ebben az ügyben milyen lépések történtek, akkor azt tudjuk mondani, hogy az európai normáknak nem egészen megfelelő, a demokratikus és a kisebbségi jogokat sértő intézkedések nagymértékben rontják a hivatalos román politika megnyilvánulásait. Európa nem érti a térségben történteket - finoman fogalmazva úgy szokták mondani, hogy felkészületlenül érte az itt történő események sorozata -, éppen ezért úgy érzem, nekünk is meg kell mondanunk, hogy miért nem történik meg az általunk is óhajtott román-magyar együttműködési és különféle alapszerződések megkötése, miért késik: mert nekünk területi követelésünk nincs, éppen ezért egyetlenegy dolog van, amire figyelünk, az, hogy Románia, ha a demokrácia útját választotta, akkor ezeket a demokratikus kisebbségi jogokat igenis érvényesítse, mert akkor semmi akadálya nem lesz az együttműködési szerződéseknek. (15.30) Én azért hívtam fel erre a tisztelt Parlament figyelmét, hogy kövessük az eseményeket figyelemmel. Természetesen mi örülnénk a legjobban, ha a jószomszédi viszonyok mielőbb kialakulnának és rendeződnének, de ehhez az előbb említett feltételeket biztosítani kell. És tekintettel arra, hogy a külügyi bizottság is átérezte a kérdés fontosságát, és a külügyi bizottság elnöke, dr. Kovács László ígéretet tett, hogy a külügyi bizottság levélben fogalmazza meg e felvetett problémákat, így egyetértve azzal, hogy nem kell országgyűlési szintű döntésnek születnie, várom a külügyi bizottság megfelelő lépését, és arra kérem képviselőtársaimat, az eseményeket kísérjék figyelemmel. Ennek megfelelően a beterjesztett nyilatkozatomat visszavonom. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps, moraj.)