PETRENKÓ JÁNOS (független): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy rövid indokolást szeretnék előadni. Az elmúlt három év során az állami vagyon működtetése, az állami vállalatok átalakítása, a vagyonértékesítés nem a kívánt ütemben és nem a lakosság és a Parlament által elvárt módon ment végbe. A privatizáció átgondolatlanul, ötletszerűen, kapkodva folyik, ami bizonytalanságot kelt még a működő vállalatokban és a potenciális vevőkben egyaránt. Ennek kihatásai a gazdaság teljesítőképességében is egyre súlyosabban mutatkoznak meg. A termelés csökken, az értékesített vagyon mélyen leértékelődve kerül a vevők tulajdonába. A részleges vagyonértékesítés után visszamaradt vagyontárgyak pedig tönkremennek, illetve a fenntartásukra rendkívül magas ráfordítási költséget kell eszközölni. Az Országgyűlés évente egy alkalommal kap tájékoztatást a fenti folyamatokról, amelynek alapján utólagosan intézkedéseket tenni úgyszólván már lehetetlen. A külföldi vevők részére értékesített vállalatok esetében nemritkán fordul elő, hogy a vevő a magyar vállalat piacát akarja megszerezni, majd rövidesen csődöt mond és kivonul a magyar gazdaságból. Jó példája ennek az Ózdi Kohászati Üzemek vonatkozásában a Korf Metallgesellschaft és ennek másfél éves szereplése, ami több ezer ember kenyerébe került. Elgondolkodtató a Tungsram Rt. és a Lehel Gépgyár sorsa, és még lehetne sorolni a példákat. A Tungsramra visszatérve szeretnék egy gondolatot elmondani. Itt számítást végeztettem az amerikai cégemmel, 186 millió dollárba került a Tungsram és a 6-7%-os világpiacon elfoglalt helye a Tungsramnak körülbelül másfél milliárd dollárba került volna, ha a piacot is meg kellett volna venni. A privatizációs folyamatok átláthatatlanok a törvény indokolása ellenére, mely szerint az állami vagyonnak az eddiginél hatékonyabb hasznosítása a lehető legszélesebb körű nyilvánosság előtt történik. Az Állami Vagyonügynökségnél nem lehet találni olyan listát, amely vállalatokra lebontva részletezné az ügylet összegét. A privatizációs híradásokban az adott társaság alaptörzstőkéjének összege foglalja el a központi helyet, azonban a névértéken való eladás feltehetően igen ritkán fordul elő. Az Állami Vagyonügynökség időről időre privatizációs bevételek összevont értékét hozza nyilvánosságra. A szerződések egyéb részleteit a szerződéskötés után is az üzleti titok kategóriájába sorolja. A Vagyonügynökség ügyleteinek zömét az igazgatótanács engedélyével zártkörűen bonyolították le. A nyílt pályázatok is zárt módon végződnek. Nyíltan meghirdetett pályázat így nem jelent egyenlő esélyek jegyében folyó versenyt, inkább csak tájékoztatást ad az Állami Vagyonügynökség részére. Ez a módszer melegágya a különalkuknak, alkalmas arra, hogy felvesse a részrehajló döntések gyanúját is. A zártkörűséggel az Állami Vagyonügynökség felmentve érzi magát az eredmények nyilvánosságra hozatala alól is. A privatizációs folyamatok nagyobb átláthatósága közérdek, amelynek hatása értéknövelő tényezővé is válhat. Mindamellett szélesítheti a privatizáció manapság igen csekély társadalmi támogatottságát is. Önálló indítványom e problémára kíván megoldást adni. Köszönöm szépen. (Taps.)