ILLÉSSY ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság március 3-i ülésén tárgyalta az önálló indítvány általános vitára bocsáthatóságát, és az alkotmányügyi bizottsághoz hasonlóan úgy foglalt állást, hogy az indítványt nem tartja alkalmasnak általános vitára. Engedtessék meg, hogy néhány érvet felsoroljak az ott elhangzottakból. A bizottság egyetértett abban, hogy a kérdést mindenképpen kezelni kell, ám abban is egyetértett, hogy ez az indítvány - vagy a többség legalábbis úgy érezte - nem alkalmas arra, hogy ezt a kérdést súlyának és komplexitásának megfelelően kezelni tudja. Egyrészt formai kifogások voltak a bizottságban, pártálláshoz nem köthetően; el kell hogy mondjam, ilyen formai kifogásnak véltem én, hogy egyrészt nagyon tágan fogalmaz a javaslat, tehát hogy nyilvánosságra kell hozni, ez nincs megfelelően szabályozva, hogy hogyan nincs szabályozva, hogyan érintené ez a személyiségi jogokat, nincs szabályozva az, hogy mi a szankciója annak, ha valaki nem jelenti be azt, hogy milyen gazdasági társaság tagja, illetve ténylegesen a bizottság úgy gondolta, hogy ez igenis a képviselői jogállást érinti, tehát a képviselői jogállásról szóló törvényben kell szabályozni a kérdést. A tartalmi kifogások, amelyek, azt hiszem, nagyobb súllyal esnek latba, a következők voltak: a javaslat azt próbálja meg szabályozni, hogy a képviselő milyen gazdasági érdekcsoportok nevében szól a Parlamentben, vagy képvisel, ám ezt a javaslat túl szűk körhöz kapcsolja, tehát nevezetesen a gazdasági társaságok tisztségeit viselőkön kívül gazdasági érdekcsoporthoz a legkülönfélébb módokon lehet még kapcsolódni. Tehát például a képviselői jogállásról szóló törvény nem tiltja a képviselő számára a munkavállalást. Tehát a képviselő mint munkavállaló ugyanúgy ilyen érdekeket jeleníthet meg a Parlamentben. Vagy a képviselői jogállásról szóló törvény nem tiltja, hogy a képviselő különböző tanácsadói posztokat töltsön be különböző gazdasági szervezeteknél, tehát egy tanácsadói poszt éppen olyan elkötelezettséget jelenthet, mintha valaki felügyelőbizottsági tag. Ugyanígy nem tiltja a képviselői jogállásról szóló törvény, hogy a képviselő valamilyen kuratórium tagja legyen. Ez a kuratóriumi tagság ugyanilyen elkötelezettséget jelenthet. Vagy egy következő problémát hadd emeljek ki: mennyiben különbözik az, ha maga a képviselő tagja egy ilyenfajta szervezetnek vagy ne adj+ isten egy közeli hozzátartozója, tehát családtagja? Mennyivel jelent ez különböző elkötelezettséget a képviselői munkában? Tehát csak érzékeltetésül, és tényleg pártállástól függetlenül felhozott érveket próbáltam felsorakoztatni, hogy ez a kérdés, amit ez a javaslat látszólag egyszerűen megpróbál elintézni, ennél sokkal bonyolultabb, és sokkal pontosabban és részletesebben a képviselői jogállásról szóló törvényben kell szabályozni. Egyébként meg kell jegyeznem, hogy ezek az adatok, amelyeket a képviselő úr közösen akart nyilvánosságra hozni, ma is nyilvánosak, tehát a Cégbíróságon egyrészt ezek kideríthetők, másrészt a Cégközlönyben megjelennek ezek az adatok. Végül tehát azt kell mondanom, a bizottság úgy foglalt állást, hogy maga a lobbyzás mint probléma, nagyon fontos, és minél előbb szabályozni kell, ám ez az indítvány a többség véleménye szerint ennek a kérdésnek a szabályozására nem alkalmas. Köszönöm szépen. (Taps.)